Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 24. szombat, 8:33

Neked mindegy? Nekem nem!

14. Miért nem tudják, ha tanulják?

Az Európai Unióban a magyarok beszélnek legkevésbé idegen nyelveket – derült ki az Európai Bizottság tolmácsolási főigazgatósága által 2017 áprilisa végén közzétett statisztikából. A felnőtt lakosságnak mindössze 37%-a képes meg szólalni valamilyen idegen nyelven, amivel messze elmarad a 66%-os uniós átlagtól. A magyar diákok ugyanakkor nagyjából kétszer annyi órában tanulnak idegen nyelveket, mint a nyugat-európaiak – mondja Nikolov Marianne, a Pécsi Tudományegyetem kutató tanára.

A minőség nincs egyenes arányban a mennyiséggel. Lehet valamit sok órában is rosszul csinálni, és kisebb időkeretben is hatékonyan. Egy országosan reprezentatív vizsgálatra hivatkozva állítja, hogy a diákok gyakran hatástalan, unalmas feladatokkal találkoznak a nyelvórákon. Sokszor csupán hangos felolvasást, nyelvtani tesztmegoldást és fordítást várnak el tőlük. A többnyire írásos számonkérések pedig részben a fegyelmezést szolgálják. Sok tanár elvágyódik az iskolájából. Szorgalmasabb és tehetségesebb gyerekeket szeretnének tanítani, s nem tudják, mit kezdjenek a rájuk bízottakkal. Mindez talán érthető lenne, ha a felsőoktatásban évtizedek óta nem diákközpontú, kommunikatív és interaktív órák tartására, valamint autentikus anyagok használatára készítenék fel őket. Világossá téve egyúttal annak fontosságát is, hogy bízzanak a diákokban, s érdekes, teljesíthető feladatokkal, pozitív visszajelzésekkel tartsák fenn bennük a motivációt. A tanárok jelentős része ennek ellenére előbb-utóbb visszatér azokhoz a módszerekhez, amelyekkel őket oktatták egykor – állítja a szakember.

Az iskolai hiányosságokat a gyerekeik jövőjéért aggódó, tehetősebb szülők külön oktatók vagy nyelviskolák segítségével igyekeznek pótolni. S a jó tanárok is egyre inkább a közoktatáson kívül keresik a boldogulásukat – miközben a rendszerben emelkednek az elvárások. A diploma megszerzésének már ma is feltétele egy nyelvvizsga, s 2020-tól ugyanez már az egyetemre való belépés kritériuma lesz. Az új szabály valószínűleg épp azokat fogja gátolni a továbbtanulásban, akik amúgy is hátrányokkal indulnak – miközben szó sem esik arról, hogy a nyelvvizsga birtoklása milyen kapcsolatban van a gyakorlatban is használható nyelvtudással. Az az új döntés, hogy 35 éves kor alatt ingyenes lesz az első nyelvvizsga letétele, anyagi könnyítést jelent ugyan, de a tanulásra nincs hatással. A tudást továbbra is mindenki úgy szerzi meg, ahogy tudja.

Nikolov Marianne gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
Az F. Szabó Kata által 2017 májusában készített interjú teljes terjedelmében itt nézhető meg.

Miért ilyen alacsony a hatásfokú az iskolai nyelvoktatás?

Valóban fontos, hogy legalább alapszinten minden fiatal beszéljen egy idegen nyelvet? Hogyan lehetne elérni, hogy minél több fiatal legyen képes a gyakorlatban is használni a nyelvtudását?

Miért nem terjed az iskolai nyelvoktatásban a korszerű szemlélet és módszertan? Ismertek-e olyan pedagógusokat, aki eredményesen és érdekesen tanítanak idegen nyelvet? Mi az, amit ők másképp csinálnak?

Milyen hatást gyakorol a tanulásra a nyelvvizsgák rendszere? Milyen hatás várható a diákokkal szembeni elvárások központi emelésétől? Mire lenne szükség ahhoz, hogy érdemben javuljon hazánkban a nyelvoktatás minősége?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep