Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 24. szombat, 8:33

Neked mindegy? Nekem nem!

14. Miért nem tudják, ha tanulják?

Az Európai Unióban a magyarok beszélnek legkevésbé idegen nyelveket – derült ki az Európai Bizottság tolmácsolási főigazgatósága által 2017 áprilisa végén közzétett statisztikából. A felnőtt lakosságnak mindössze 37%-a képes meg szólalni valamilyen idegen nyelven, amivel messze elmarad a 66%-os uniós átlagtól. A magyar diákok ugyanakkor nagyjából kétszer annyi órában tanulnak idegen nyelveket, mint a nyugat-európaiak – mondja Nikolov Marianne, a Pécsi Tudományegyetem kutató tanára.

A minőség nincs egyenes arányban a mennyiséggel. Lehet valamit sok órában is rosszul csinálni, és kisebb időkeretben is hatékonyan. Egy országosan reprezentatív vizsgálatra hivatkozva állítja, hogy a diákok gyakran hatástalan, unalmas feladatokkal találkoznak a nyelvórákon. Sokszor csupán hangos felolvasást, nyelvtani tesztmegoldást és fordítást várnak el tőlük. A többnyire írásos számonkérések pedig részben a fegyelmezést szolgálják. Sok tanár elvágyódik az iskolájából. Szorgalmasabb és tehetségesebb gyerekeket szeretnének tanítani, s nem tudják, mit kezdjenek a rájuk bízottakkal. Mindez talán érthető lenne, ha a felsőoktatásban évtizedek óta nem diákközpontú, kommunikatív és interaktív órák tartására, valamint autentikus anyagok használatára készítenék fel őket. Világossá téve egyúttal annak fontosságát is, hogy bízzanak a diákokban, s érdekes, teljesíthető feladatokkal, pozitív visszajelzésekkel tartsák fenn bennük a motivációt. A tanárok jelentős része ennek ellenére előbb-utóbb visszatér azokhoz a módszerekhez, amelyekkel őket oktatták egykor – állítja a szakember.

Az iskolai hiányosságokat a gyerekeik jövőjéért aggódó, tehetősebb szülők külön oktatók vagy nyelviskolák segítségével igyekeznek pótolni. S a jó tanárok is egyre inkább a közoktatáson kívül keresik a boldogulásukat – miközben a rendszerben emelkednek az elvárások. A diploma megszerzésének már ma is feltétele egy nyelvvizsga, s 2020-tól ugyanez már az egyetemre való belépés kritériuma lesz. Az új szabály valószínűleg épp azokat fogja gátolni a továbbtanulásban, akik amúgy is hátrányokkal indulnak – miközben szó sem esik arról, hogy a nyelvvizsga birtoklása milyen kapcsolatban van a gyakorlatban is használható nyelvtudással. Az az új döntés, hogy 35 éves kor alatt ingyenes lesz az első nyelvvizsga letétele, anyagi könnyítést jelent ugyan, de a tanulásra nincs hatással. A tudást továbbra is mindenki úgy szerzi meg, ahogy tudja.

Nikolov Marianne gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
Az F. Szabó Kata által 2017 májusában készített interjú teljes terjedelmében itt nézhető meg.

Miért ilyen alacsony a hatásfokú az iskolai nyelvoktatás?

Valóban fontos, hogy legalább alapszinten minden fiatal beszéljen egy idegen nyelvet? Hogyan lehetne elérni, hogy minél több fiatal legyen képes a gyakorlatban is használni a nyelvtudását?

Miért nem terjed az iskolai nyelvoktatásban a korszerű szemlélet és módszertan? Ismertek-e olyan pedagógusokat, aki eredményesen és érdekesen tanítanak idegen nyelvet? Mi az, amit ők másképp csinálnak?

Milyen hatást gyakorol a tanulásra a nyelvvizsgák rendszere? Milyen hatás várható a diákokkal szembeni elvárások központi emelésétől? Mire lenne szükség ahhoz, hogy érdemben javuljon hazánkban a nyelvoktatás minősége?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.03.23.
AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÚJJÁVÁLASZTÁSÁNAK ANOMÁLIÁI
Korábban beszámoltunk róla, hogy egy nyílt levéllel kerestük meg az Országos Köznevelési Tanács civil szervezeti képviselőit (OKNT), mivel mandátuma lejárt, de a pedagógus civil szervezeteket...
(Forrás: ckpinfo)
--
2023.03.23.
Komoly kutatáson alapuló rövidfilmsorozat hívja fel a figyelmet az oktatás problémás területeire
Március 5-én délután mutatták be azt az öt, egyenként nyolcperces kisfilmet, amit a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (T-Tudok Zrt.) és a Kreatív Tanulás és Oktatá...
(Forrás: Qubit)
--
2023.03.23.
Elliot Aronson szociálpszichológus: Kötelezővé tenném a kritikus gondolkodás oktatását – a HVG exkluzív interjúja
Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai...
(Forrás: hvg.hu)
--
2023.03.22.
Ez a szakadék széle – új pályára kényszerült a Trefort vezetőtanára
Sikeres szakember, népszerű tanár volt, aki rengeteget dolgozott a természettudományos pedagógushiány felszámolásáért. Szakmány Csaba, a Trefort vezetőtanára, akit a kémiaoktatás fejleszt...
(Forrás: válasz online)
--
2023.03.21.
Ne játssz a pénzzel! Vagy mégis?
Tizenötödik éve zászlóshajója a pénzügyi tudatosság oktatásának a Magyar Nemzeti Bank, a Diákhitel Központ és a Magyar Bankszövetség által közösen létrehozott Pénziránytű Alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.03.21.
Aligha kerülnek a gimnáziumok alapítványi egyetemi fenntartásba
Felröppent a hír, hogy „modellváltás” kezdődhet a közoktatásban, miután a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet. Oktatáskutat...
(Forrás: hírklikk)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep