Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 24. szombat, 8:33

Neked mindegy? Nekem nem!

14. Miért nem tudják, ha tanulják?

Az Európai Unióban a magyarok beszélnek legkevésbé idegen nyelveket – derült ki az Európai Bizottság tolmácsolási főigazgatósága által 2017 áprilisa végén közzétett statisztikából. A felnőtt lakosságnak mindössze 37%-a képes meg szólalni valamilyen idegen nyelven, amivel messze elmarad a 66%-os uniós átlagtól. A magyar diákok ugyanakkor nagyjából kétszer annyi órában tanulnak idegen nyelveket, mint a nyugat-európaiak – mondja Nikolov Marianne, a Pécsi Tudományegyetem kutató tanára.

A minőség nincs egyenes arányban a mennyiséggel. Lehet valamit sok órában is rosszul csinálni, és kisebb időkeretben is hatékonyan. Egy országosan reprezentatív vizsgálatra hivatkozva állítja, hogy a diákok gyakran hatástalan, unalmas feladatokkal találkoznak a nyelvórákon. Sokszor csupán hangos felolvasást, nyelvtani tesztmegoldást és fordítást várnak el tőlük. A többnyire írásos számonkérések pedig részben a fegyelmezést szolgálják. Sok tanár elvágyódik az iskolájából. Szorgalmasabb és tehetségesebb gyerekeket szeretnének tanítani, s nem tudják, mit kezdjenek a rájuk bízottakkal. Mindez talán érthető lenne, ha a felsőoktatásban évtizedek óta nem diákközpontú, kommunikatív és interaktív órák tartására, valamint autentikus anyagok használatára készítenék fel őket. Világossá téve egyúttal annak fontosságát is, hogy bízzanak a diákokban, s érdekes, teljesíthető feladatokkal, pozitív visszajelzésekkel tartsák fenn bennük a motivációt. A tanárok jelentős része ennek ellenére előbb-utóbb visszatér azokhoz a módszerekhez, amelyekkel őket oktatták egykor – állítja a szakember.

Az iskolai hiányosságokat a gyerekeik jövőjéért aggódó, tehetősebb szülők külön oktatók vagy nyelviskolák segítségével igyekeznek pótolni. S a jó tanárok is egyre inkább a közoktatáson kívül keresik a boldogulásukat – miközben a rendszerben emelkednek az elvárások. A diploma megszerzésének már ma is feltétele egy nyelvvizsga, s 2020-tól ugyanez már az egyetemre való belépés kritériuma lesz. Az új szabály valószínűleg épp azokat fogja gátolni a továbbtanulásban, akik amúgy is hátrányokkal indulnak – miközben szó sem esik arról, hogy a nyelvvizsga birtoklása milyen kapcsolatban van a gyakorlatban is használható nyelvtudással. Az az új döntés, hogy 35 éves kor alatt ingyenes lesz az első nyelvvizsga letétele, anyagi könnyítést jelent ugyan, de a tanulásra nincs hatással. A tudást továbbra is mindenki úgy szerzi meg, ahogy tudja.

Nikolov Marianne gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
Az F. Szabó Kata által 2017 májusában készített interjú teljes terjedelmében itt nézhető meg.

Miért ilyen alacsony a hatásfokú az iskolai nyelvoktatás?

Valóban fontos, hogy legalább alapszinten minden fiatal beszéljen egy idegen nyelvet? Hogyan lehetne elérni, hogy minél több fiatal legyen képes a gyakorlatban is használni a nyelvtudását?

Miért nem terjed az iskolai nyelvoktatásban a korszerű szemlélet és módszertan? Ismertek-e olyan pedagógusokat, aki eredményesen és érdekesen tanítanak idegen nyelvet? Mi az, amit ők másképp csinálnak?

Milyen hatást gyakorol a tanulásra a nyelvvizsgák rendszere? Milyen hatás várható a diákokkal szembeni elvárások központi emelésétől? Mire lenne szükség ahhoz, hogy érdemben javuljon hazánkban a nyelvoktatás minősége?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.12.06.
A katekizmusra hivatkozva buzdítanak polgári engedetlenségre a híres katolikus iskola tanárai
„Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel, a személyek alapvető...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.12.06.
Totyik Tamás: a pedagóguselbocsátások még nagyobb ellenállást szülnek
Totyik Tamás az InfoRádió érdeklődésére megerősítette, hogy az elbocsátások az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltették: a jogvédelmet ellátó jogászoknál arról érdeklődtek...
(Forrás: Infostart)
--
2022.12.06.
A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG NEM LEHETŐSÉG, HANEM KÖTELESSÉG
“Újabb erős jelzést kapott mind a társadalom, mind pedig a döntéshozók: egyre többen és egyre hangosabban mondják ki, hogy elég volt abból, ami ebben az országban – különösen az oktat...
(Forrás: Szemlélek)
--
2022.12.05.
Csaknem ezer pedagógus tiltakozott hétfőn, a Parlamentbe is bejutottak
A Belügyminisztérium elé a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai szervezték a demonstrációt, szolidaritásul a múlt héten kirúgott 8 tanárral. A Kölcseyből még októberben rúgtak ki 5 taná...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.12.03.
Zárthelyi a kibertérben. Bessenyei István szatírája
„Mennél több helyen kezdték azonban használni a pegasus.edu 5.0 programot, annál nagyobb adattömeg halmozódott fel, amelynek folyamatos értékelésére egyre inkább meghaladta az oktatási...
(Forrás: tani-tani online)
--
2022.12.03.
Kirúgott tanár a Klebelsberg előtti tüntetésen: „Nem a hivatásomat, hanem a magyar jövőképemet vette el a kormány”
Szombat délután 5 órára tüntetést hirdetett a Klebelsberg Központ budapesti épülete elé a Tanítanék Mozgalom. Helyi tudósítónk szerint délután ötre nagy tömeg gyűlt össze az inté...
(Forrás: telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep