PSZICHOháttér

17. Információigazítás

„Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja,
ahogyan a dolgokat látja.”
(Epiktétosz)

Nem a világ zavar minket, hanem ahogyan értelmezzük. Az értelmezési keretet pedig mindenki önmagában hordozza. Ezt nevezhetjük életfilozófiának, meggyőződések rendszerének, hitnek. Sokféle környezeti és lelki hatás alakítja ki és tartja fenn.

Ez az értelmezési keret meghatározza az új információk és tapasztalatok helyét és értékét, sőt, ezeket erőteljesen befolyásolja is. Az értelmezési keret ad magyarázatot arra, hogy ugyanazok az események, információk miért jelennek meg különböző emberek fejében egészen különböző gondolatok formájában.

A tudatos csúsztatás és hazugság nem ide sorolandó, mert ezek már a szándékos megtévesztés kategóriájához tartoznak.

Az emberi lélek természetes működése a kognitív információigazítás, amely nem tudatos folyamat, de tudatosan befolyásolható, mivel kognitív, azaz gondolkodás útján létrejövő jelenség.

Kognitív sémák

Az új helyzetek értelmezését a korábbi tapasztalatok segítik. Az információk felvételére és feldolgozására az úgynevezett kognitív sémák tesznek alkalmassá.

• Elhelyezik a rendszerben az új tudást.
• Kizárják vagy átalakítják az oda nem illő információkat.

A séma előzetes beállítódás és felderítési terv. A sémákból épül fel az, az általános értelmezési keret, amely a viszonyulásainkat meghatározza, illetve magukat a sémákat is fenntartja. Vagyis egy önmagát megerősítő rendszer védi a gondolkodási kereteinket.

A kognitív sémák legalább kétféle módon vesznek részt az információk feldolgozásában.

Egyrészt a sémák segítségével különböztethető meg a releváns információ az irrelevánstól. Lényegében amiről nincs sémánk, azt nem tudjuk befogadni. Ez így van a legegyszerűbb észlelési szituációkban is. Egy jól ismert arc nehezen felismerhető, ha a szokásostól eltérő helyen találkozunk vele, ha nagyon más hajjal látjuk. Vakfoltunk lesz.

A szélhámosok nagyot kaszálnak ezen. Egy tisztességben megőszült, mosolygós nagymama, egy gyermekét magához ölelő anya láttán nem az átverés vagy a gyilkos szándék jelenik meg a képzetünkben. A közgondolkodás sémájában egy intézmény a megbízhatóságot jelenti, egy vezetőről, vezetőségről nem feltételezhető hozzá nem értés és aljasság. Ezért ezek a sémák elfedik, ha mégis ott van a csalás, gyilkos szándék, hozzá nem értés.

A sémáink azonban nem érik be azzal, hogy kizárják, ami nem a sémához illő. Arról is gondoskodnak, hogy a sémának megfelelő információval bármit kiegészítsenek.

Teszteljünk. X egy pedagógus. Y vajon ki lehet?

X: Nem használok semmilyen elektromos kütyüt. Ezek teljesen elbutítják a gyerekeket is.

Y: Ilyen egy kövület gondolkodásmódja, amely pusztítóbb mint akármennyi kütyü. Jobb, ha nem is foglalkozol gyerekekkel.

Kérdés tehát, hogy Y kicsoda?

A – Y egy iskola igazgató, B – Y egy piercinges tizenéves, C – Y egy óvodás gyerek

A sémáink szerint a választásunk valószínűleg A, esetleg B, legkevésbé C. Ha pedig behelyettesítjük Y helyébe bármelyiket, akkor Y mondatának megítélése jelentősen változik. Az igazgató esetében némi fenyegetést érzünk, a tizenéves szemtelen, az óvodás kissé koravén, esetleg cuki szövegelő.

Ennyike. Ilyenek vagyunk.

A sémákra építenek a projektív pszichológiai tesztek is, hiszen egy nem befejezett, homályos képre, helyzetre a sémának megfelelő tartalmat vetít ki az ember. A sémákon keresztül pedig felgöngyölíthetők a vezérfonalak.

A sémákra építenek azok is, akik be akarnak csapni, mert amellett, hogy vakfolttá válik a sémához nem illő információ területe, a sémánk ki is egészíti, értelmezi a hiányokat.

Így működik az agyunk minden szinten. Nagyon hatékony az információk feldolgozásában, mert a kész sémák segítik felismerni mintázatot, és kész megoldásokat mozgósítanak.

Sémák segítenek még az olvasásban is. A fejünk a korábbi tapasztalatok alapján kialakult belső mentális lexikonból előhívott szavakká alakítja még a káoszt is. Ez egy ismert példa, ami jól mutatja a lényeget:

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn btűut mgaát, hneam a szót eszgébéen.

Ami az erősségünk, az a gyenge pontunk is. Rendszeres tudatos kontroll nélkül a sémáink nem segítséget, hanem csapdát jelentenek.

Belső kontroll és a GYROS BÜFÉ

A viselkedésünk 90%-a szokásokon alapul. A gondolkodásunkat a sémák vezetik. Ahogyan a szokások a viselkedés szintjén, úgy a kognitív sémák a gondolkodás szintjén tesznek minket hatékonnyá. Ez azonban csak akkor lesz valóban hatékonyság, ha nem hagyatkozunk teljesen ezekre a kényelmes eszközökre.

Éppen, mint az elektronikus kütyük: „Az a jó, ha nekem dolgoznak, és nem helyettem.” (Mark Helprin)

A tudatos ellenőrzéssel lehet biztosítani, hogy az információk a feldolgozás során ne csússzanak el. Amikor a mentális feldolgozó rendszerünket a környezet megüti egy kihívással, átváltunk a tudatos kontrollra. Ilyen például az olvasás esetén a gyros szó, amilyen a magyar nyelv szerint nem létezhetne, és így nem jelentene problémát, de a globalizált inyenckedés behozta a kultúránkba és így a szókészletbe is. Emiatt a GYORS BÜFÉ akármikor gyros-os lehet, de a mentális kontrollt beépítve nem tévedünk.

A mentális kontroll rendszeres alkalmazásával ellenőrizhető a sémák érvényessége, és szükség esetén lehetővé válik új séma kialakítása. A sémák fokozatos változása lehet tudatos és tudattalan, és a meggyőződés teljes változásához vezethet. A sémarendszer hirtelen átalakulása: a pálfordulás akkor következik be, ha a sémák változtatását hosszú távon erővel igyekszünk elkerülni, és a változás szükségszerűségét a tudatalattinkba szorítjuk.

Pálfordulás

A pálfordulást, a meggyőződés hirtelen, teljes átalakulását sokszor összemossák a köpönyegforgatással, pedig a két kifejezés egészen mást jelent, és nagyon jól megkülönböztethető.

A köpönyegforgatás külsődleges alkalmazkodás, és ahogy egy ruhát gyorsan lehet cserélni, úgy a véleményt is, de nem a meggyőződést. A köpönyegforgatók jó szélkakasok, mindig jelzik, merről fúj a szél. A véleményüket az érdekeik határozzák meg.

A pálfordulás viszont sokszor fájdalmas belső történés, amikor a korábbi értelmezési keretek már nem tarthatók fenn, és új hit, életfilozófia alakul ki. Ez esetenként még egzisztenciális hátrányt is okozhat. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy –Pál apostolhoz hasonlóan, aki csak rövidtávon járt rosszul a „pálfordulásával” – hosszútávon egy új paradigma felépítését alapozza meg.

Amikor homlokegyenest másképpen gondolkodunk, mint korábban, gondolkodási sémáink ennek megfelelően átalakulnak. Például akinek megváltozik az anyagi javakhoz fűződő viszonya: a pénz, a gazdagság már nem érték a számára, a gazdagság nem a siker jele, mivel más értékeket preferál. nem lehet pénzzel megvásárolni.

Kicsi szemétdombocskáim

A pálfordulással járó lelki felfordulás igen nagy megterhelés a léleknek, és sokan nem vállalják azt a sokszoros g-s gyorsulást, amivel ilyenkor a lélek zuhan vagy emelkedik. Emiatt is népszerűbb megoldás a beérkező információknak a sémákba szorítása és az ezzel együtt történő végtelen torzítása.

A kognitív disszonancia kemény formája, amikor a kialakult sémáival összeegyeztethetetlen információkkal találjuk szembe magunkat. Ilyenkor nem hogy az értékrendszerünket, de még a sémácskáinkat is védjük, hiszen a változtatás mindenképpen veszteséggel jár. Valamiről le kell mondanunk, ami már otthonos, és nem igényel lelki energiákat. Aztán észre sem vesszük hogy lassanként minden energiánkat a sémák védelme köti le.

Miért ragadunk benne elavult vagy már kezdetben is ártalmas sémákban?

A sémák megkérdőjelezéséhez nagy lélegzetet kell venni, és hangosan kimondani a lelki „nemet”, vagy legalább is egy lelki kérdőjelet tenni mellé.

A sémához való igazodás persze könnyebb, mert csak kicsi korrupciót, apró rongálást igényel. Egy kis szemét a rendszerben. Aztán még egy, még egy, és ez már szemétdomb. Igaz, a nagy ugrást nem kellett megtenni, de nap mint nap megbotlunk a szemétdombocskáinkban. Nem értjük, mi az a kis rossz érzés a halántékban, vagy a tüdő csúcsban, a vállban, szívbillentyűben, és mitől nem igazán jó még a jó sem. Mint valami rosszindulatú daganat mételyez a meg nem oldott feladat.

Nagy kérdőjeleim

A kérdőjel is áthatja a testet-lelket, de míg a szemétdombocskából mérgező anyagok szivárognak mindenfelé, addig a kérdőjel tisztító folyadékot termel.

A kérdőjel elbizonytalanít, egy időre legyengít, érzékennyé, fogékonnyá tesz. Elveszi a régit, és amíg az új sémák ki nem épülnek, nyitott az agy és a lélek.

Ilyen esetben nagyon sokat segít a tudatos kontroll. A fájdalmas veszteséget, a bizonyosság elvesztését a fejlődési lehetőségek megnyílása kárpótolja. Persze erőfeszítés nélkül nincs tanulás, befektetés nélkül nincs nyereség.

A pálfordulással egyszerre alakulnak át a sémák , és új sémák, új meggyőződés is felépülhet. Emiatt annyira fájdalmas és annyira átszellemült, csodálatos történése ez a léleknek.

A lassabb és tudatosabb út, amikor az ember a sémáit módszeresen újraépíti. Ennek eszköze a kritikai gondolkodás: az információk, a gondolatok tudatos kontrollja is.

A kritikai gondolkodás az értelem által irányított, fegyelmezett gondolkodási folyamat, amely az összegyűjtött információk és információrészek elemzése, szintetizálása, és / vagy ezeknek a megfigyelés, tapasztalat, gondolkodás, érvelés, illetve a másokkal folytatott kommunikáció által történő feldolgozása. A kritikai gondolkodás eredményei útmutatók lehetnek az új hit, az új meggyőződés kialakításához.

Hivatkozott irodalom
Helprin, Mark (1989) Téli mese. Árkádia, Budapest. https://www.scribd.com/doc/181034048/Mark-Helprin-Teli-mese-pdf
Mulnix, J. W. (2010). "Thinking critically about critical thinking". Educational Philosophy and Theory: 471. doi:10.1111/j.1469-5812.2010.00673.x.