Könnyű lenne a fekete-fehér megoldás, mint a sakkban és a mesében: világossal játszik a demokratikus vezető, indul, és tíz lépésben győz a sötét autokratával szemben.
Ideje a 21. századi kihívásoknak megfelelő csoportlégkörről gondolkodni. Nincsen egyféle tökéletes vezetési stílus, mert nem csupán a csoport, de a csoport helyzete is meghatározza, milyen vezetésre és milyen légkörre van szükség. Eltérő vezetői stílus hatékony például vészhelyzet és válsághelyzet esetén.
Ahhoz, hogy ezeken az eltéréseken elmélkedjünk, pontosan meg kell fogalmazni a különbséget az egyes vezetői stílusok között. Emellett meg kell különböztetni a vészt a válságtól, mielőtt állandó háborús övezetté válunk.
A vezetői stílusok
Kurt Lewin a múlt század közepén írta le az autokratikus, demokratikus és laissez faire vezetői stílusokat. Ellentétben az általános elképzeléssel, miszerint a vezetés lazasága szempontjából kontinuumot képeznek a stílusok, sokkal inkább háromszög kapcsolatban érdemes gondolkodni.
Az autokratikus és demokratikus vezetés egyaránt szervezettséget és fegyelmet biztosít. A demokratikus és lassaiz faire vezetés szabadságot ad a csoporttagoknak, hogy belső motivációjuk által tevékenykedjenek. Az autokratikus és lassaiz faire vezetés a tagok együttműködését nem támogatja. Vagyis a csoporterő, a sokféleségből való gazdagodás a demokratikus helyzetben tud érvényesülni.
A szervezetlenség miatt a legkevésbé hatékony a lassaiz faire helyzet. Szabályok nélkül a csoport nem is csoport, inkább véletlenszerűen mozgó egyének összessége.
A demokratikus vezetés esetén a legnagyobb a lehetőség a sokféle szempont és megoldás mérlegelésére, ezért igen hatékony és kreatív formáció. A demokratikus légkör nagy lehetőséget ad a fejlődésre, változásra, és ha új helyzetekre kell megoldásokat hozni, és körültekintően kell mérlegelni, akkor a demokrácia bár lassú, de színes választékot felsorakoztató világa adhat biztos hátteret.
Az autokratikus vezetés eredményes, ha gyors megoldásokra van szükség, és nem kell többféle szempontot figyelembe venni. Emiatt is jellemzően autokratikus vezetésre van szükség vészhelyzetekben, illetve veszélyes üzem esetén.
Vész és válság
A vészhelyzet olyan körülményeket jelent, amelyek során súlyos baj történik, illetve azonnali veszély-fenyegetettség azonosítható. Ezek a helyzetek azonnali beavatkozást kívánnak. Katasztrófa esetén, vagy ha baleset, támadás történik, a mentés illetve a megmenekülés érdekében a gyors, gyakran a szokásos, akár az ésszerű viselkedéstől is eltérő és értékeket is felrúgó megoldásokra lehet szükség. Vészhelyzet esetén nincsen idő mérlegelésre, hanem tenni kell. Sokszor még a kevéssé jó megoldás is jobb, mint a késlekedés.
A válság egészen más jellegű, és a vészhelyzettől eltérően éppen a megfontoltság az, amely segíti a pozitív kimenetet.
A válság, krízis esetén egy korábbi megoldás már nem használható, és új megoldásokat kell kidolgozni. A válság-szituáció maga követeli a változást.
Vannak természetes krízisek, ilyenek például az életkori fejlődési krízisek, amelyek lehetővé teszik, hogy a korábbi viselkedéseket érettebbekre cserélje az ember.
Az emberiség fejlődésében megjelenő rendszeres axiális válságok is természetesek. Amikor egy újabb fejlődési szintre érkezik a kultúra és a társadalom, a korábbi értékeken és megoldásokon túlhalad. Ilyenkor a régi értékek már nem érvényesíthetők, és új értékeket, megoldásokat kell felépíteni.
A csoportok fejlődésében is vannak szakaszok. Másféle folyamatok jellemzik a csoportot a kezdeti udvarias, útkereső formálódó szakaszban, majd a viharos időszakban, amikor a feladatok és szerepek leosztása történik. Miután a konfliktusok időszaka által kialakulnak a normák és értékek, a csoport megszerveződik, kiosztódnak a szerepek és a feladatok. Ezután a teljesítmény felé fordul a csoport1. Eltérő a dinamika, eltérő a vezető feladata minden fázisban, de különösen a változásokra való felkészültség, ezek természetesként történő elfogadása a fontos.
Ami az egyik fázisban a helyén volt, a másikban már nincsen a helyén. Új viselkedésformák alakulnak ki, és ez természetesen változó menedzselést igényel. A változás mindig válságot, krízist okoz, de csak akkor válik vészhelyzetté, ha továbbra is a régi válaszokat adjuk az új kérdésekre.
A demokratikus légkör segít a válságban
A fejlődés tehát rendszeres, természetes krízisekkel jár, amelyek a fejlődési szakaszok közötti átmenetet jelzik. Az új helyzetre nincsenek bejáratott megoldások, ezeket meg kell alkotni. Vagyis kifejezetten kreatív helyzetről van szó, amikor a demokratikus légkör a legkedvezőbb:
sokféle utat és szempontot lehet figyelembe venni ott, ahol mindenki fontos része az egésznek, így jó esély van egy optimális megoldásra,
a csoport tartja ellenőrzése alatt a helyzetet, így a vezető vagy valamelyik csoporttag a bizonytalanságot nem használhatja ki jogosulatlan előnyök szerzésére.
A változás a helyzet felmérését, megismerését, a lehetőségek mérlegelését és ennek megfelelően új utak és megoldások keresését kívánja. A demokratikus szituációban közös a feladat és a felelősség.
Akik nem szeretik a felelősséget, illetve nem bíznak önmagukban, és félnek a feladatoktól, szívesen feladják a szabadságot, és rábízzák a megoldásokat egy vezérre.
Az autokraták szeretik a vészhelyzetet
Vészhelyzetekben a demokrácia nem működik. Nem lehet a mindenkinek megfelelő megoldásokat kialakítani, nincsen idő mérlegelésre, többféle szempont összeegyeztetésére. Gyors megoldásokra van szükség, vagyis az egyszemélyű vezetés és felelősségvállalás a hatékony. A hajóskapitány, a tűzoltó parancsnok, háborúban a tábornok – autokratikus vezető, hiszen kiélezett helyzeteket kell megoldani.
Az autokrácia fenntartásának legjobb módja a folyamatos vészhelyzet fenntartása, és ha éppen nincs a láthatáron baj vagy ellenség, akkor kreálni kell. Egy változó világban, ez nem túl nehéz feladat.
A válságot amúgy is gyakran vészhelyzetként élik meg az emberek, mert fel kell adni a régi, megszokott utakat, és a változás bizonytalansággal jár. Ezért nem nehéz egy változó helyzetet vészhelyzetként feltűntetni, hogy erős emberért kiáltson a csoport.
A háborúskodás, a megosztottság, a vészhelyzetek generálása az ellenségkép kreálása biztos út az autokrácia felé.
A kreatív klíma – kulcs a 21. századi válságok kezeléséhez
A demokratikus klíma jellemzői kísértetiesen hasonlítanak a kreatív klíma jellemzőihez. A munkahelyi klíma jelentőségének felismerését követően az iskolai osztályok hatékonyságának is lényeges mutatója lett a csoportklíma. A kapcsolódó vizsgálatok rendre azt mutatják, hogy a teljesítményt az olyan közeg erősíti leginkább, amelyben egyszerre van jelen a szabadság és a szabályozottság, a bizalom és a feladat. A kreatív klíma jellemzői egy az egyben megfelelnek ennek, sőt a válságok kezeléséhez szükséges elemek is mind egyeznek a kreatív klíma elemeivel.
Függetlenül a tananyagtól és tantárgyaktól, a tanítás légköre meghatározó a gyerekek fejlődésében. A pedagógusoknak mint vezetőknek, lehetőségük van befolyásolni az osztály hangulatát, meghatározni a csoportdinamikát. A kreatív klíma a 21. század lehetősége az állandó változással való megküzdésben.
A változás ugyanis mostanra olyan gyorssá vált, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy az egyik válság lezárását követően bekövetkező stabilitás időszakában rendezzük sorainkat. Nincs időnk a konszolidációra, hiszen a válsághelyzetek sűrűn követik egymást.
A feladat, hogy felkészüljünk és felkészítsünk az állandó változásra. Ezt törekvést pedig a kreatív klíma támogatja a leginkább.
A kreatív klíma elemei a következők:
Kihívás felvállalása – értelmes feladatok által történik a fejlődés.
Szabadság – az egyéni utak, belsőleg motivált tevékenység kezdeményezővé tesz.
Új ötletek támogatása – a lehetőségek bevonzására ösztönöz.
Bizalom, nyitottság – tevékenységre bátorít, mivel lehet próbálkozni és szabad hibázni.
Dinamizmus, élénkség – a változatosság, élmények, események katalizátorként hatnak.
Vita – a vélemények ütköztetésére való lehetőség, egymás tapasztalatainak, nézőpontjainak megismerése.
Kockázatvállalás – a bizonytalan helyzetek tolerálása, új lehetőségek megragadása.
Az elmélyüléshez szükséges idő biztosítása – a feszültséget csökkenti az idői nyomás nélküli feladatvégzés, lehetőség a problémák végiggondolására, kidolgozására.
Konfliktusok nyílt kezelése – a felmerülő ellentétek megoldása mintaértékű lehet, lehetőséget ad a szociális tanulásra.
Szakirodalom
Buda Mariann, Péter-Szarka Szilvia (2015). A kreatív klíma – Új irány az iskolai klíma és a konfliktuskezelés kutatásában. Iskolakultúra, 25(9): 3-17. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00183/pdf/EPA00011_iskolakultura_2014_3_033-040.pdf
Hankiss Elemér (2015). Európa két világ között. http://www.matud.iif.hu/2013/11/15.htm
Lewin, Kurt (1944) The Dynamics of Group Action. Educational Leadership, Vol. I. No. 4, January, p 195-200.
Tuckman, Bruce (1965). Developmental sequence in small groups. Psychological Bulletin. 63 (6): 384–99.
1Tuckman leírásában angolul a frappáns forming, storming, norming, performing az elnevezése a szakaszoknak.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
