Az infokommunikációs kor generációi 18. – Az alapvető modalitások a tanulásban
Mozgás
Az iskola és a generációk össze nem illése zavarokhoz vezet. A digitális kultúra teremtette meg az iskola alkalmatlanságát jelző specifikus tanulási zavarok arányának növekedéséhez a környezetet. A specifikus tanulási zavarok legjobb megelőzése és kezelése az idegrendszeri érés és harmónia erősítése a neurológiai kapcsolatok növelésén keresztül. A két agyfélteke harmonikus együttműködését, vagyis a harmadik információ feldolgozási módot is a kultúra alapjait felépítő ősi tevékenységek, a mozgás, művészet és stratégiai játékok sok ezer éve támogatják.
A mozgás az észlelés és gondolkodás alapja, mert az neurológiai harmónián keresztül rendezett ingerfeldolgozást tesz lehetővé. Minden tudományos vizsgálat azt mutatja, hogy jobban tanulnak a gyerekek, ha mozoghatnak. Vannak kiemelt területek, amelyek a mindennapi fejlesztéshez tartoznak. Nem a testneveléshez, hanem az ember kulturális tevékenységéhez, a műveltséghez.
Egyensúlyrendszer: A mozgás és észlelés összerendezésében meghatározó, szervező rendszer. A gyerekek nem véletlenül szeretik a hintázást, forgatást és forgást, később a gördeszkázást és biciklizést. Az iskolában, de otthon is jó, ha mindig elérhető hinta, hágcsó vagy akár egy egyszerű mászókötél, amin lógázhatnak a gyerekek. A szabad tánc, ugrókötelezés, ugróiskola, mind többet ér, mint ülni a könyv felett és szenvedni.
Ritmustartás: Általános megalapozó, az idegrendszer alkalmazkodása, a sortartás, iránytartás, a szemmozgás irányítása, az automatizmusok kialakítása által. A ringatás, a ritmusos versek, mondókák, énekek és ritmusjátékok, ritmushangszerek kiváló fejlesztő eszközök, és megint a tánc is itt van, mint fejlesztő mozgás.
Az ujjtudatosság: Az ujjak a vizuális viszonyok leképezésében jelentős szerepet játszanak, így érthető, hogy az ujjtudatosság az olvasási képesség megalapozásához elengedhetetlen. A hajtogatás, bábjátékok, ujjas árnyjátékok kiváló fejlesztést jelentenek. Ezek minden életkorban használható technikák. A keleti mozgásművészetben mindez hangsúlyozottan megtalálható.
A zsonglőrködés is ősidők óta része volt az ember életének. A digitális bennszülöttek tanulásához tudatosan kell használni ezeket az eszközöket a szenzomotoros rendszer erősítésére. A cél nem zsonglőrök nevelése, hanem az egyensúlyrendszeren keresztül a mozgás és az észlelés összehangolása, a kontroll funkciók fejlesztése, és így a kognitív működés megalapozása. Már az egyszerűbb gyakorlatok is az öröm és a teljesség érzését adják, és a fejlesztő hatásuk tökéletes. Nem szükséges szakértővé válni ahhoz, hogy örömet okozó, fejlődést elősegítő mozgásokat végezhessen valaki.
A mozgás neurológiailag harmonizáló hatása annál nagyobb, minél inkább az alábbiakat kívánja:
Célirányosság: a cél változhat, a tudat mindig a cél irányába fordul.
Holisztikus figyelem: bár egy adott pontra irányulhat a figyelem, nem a részletekre, de a perifériás ingerek is szükségesek a mozgás során.
Ritmus és ritmusváltás: a mozgásnak belső ritmusa van, ami tudatosan változtatható, és újabb ritmusban folytatódhat.
Irányok és nyomatékok változása: a mozgás különböző minőségeket kíván a különböző feladatok kivitelezésekor.
A digitális korban az általános mozgáshiány nagymértékben meggyengítette a neurológiai rendszer harmóniáját, ami a specifikus tanulási zavarok, figyelemzavar és hiperaktivitás zavar kialakulásának valószínűségét megnövelte, de nem kell ebbe beletörődni, mert lehet tenni ellene.
Mozgás a tanulásban
Rajzolással, írással, beszéddel aktív mozdulatokhoz kötődik a megtanulandó anyag. Például a verset nemcsak eljátszani, de a versszakokat lerajzolni is lehet. Ez is mozgás, és egyben vizualitás is.
Mozdulatokkal tanulás: Mozdulatokhoz köthetők az információk. Egy-egy gesztus egy asszociációs sorhoz vezet, sok mindent felidéz. A mozdulatokat nem felejti el az idegrendszer olyan hamar, mint a szavakat.
Kézzelfogható anyagok: A tapintás által közvetlen kapcsolatba kerülve a világgal az információk is mélyebben tárolódnak, mint a látott vagy hallott, vagyis közvetetten szerzett észleletek által.
Dráma: A dráma lényege, hogy nemcsak szavakba, hanem mozdulatokba is foglalja a gondolatokat. Ezzel mélyebb átélést, megértést és megtartást tesz lehetővé. Bármi eljátszható, még egy matematikai képlet is.
A művészet az érzések, észleletek, érzelmek formába öntése, és így a holisztikus és módszeres feldolgozást egyaránt érinti. A művészet az emberi lélek megküzdésének eszköze. Az ember művésznek születik. A kicsi gyereket a környezet szoktatja le arról, hogy belső átéléssel forduljon a világhoz és bevonódottan tevékenykedjen.
Hátráltatja és akadályozhatja a belső átélés fennmaradását és fejlődését
a siettetés,
a korai beszabályozás,
a szabályok hiánya.
A digitális kultúra a rohanás, sőt, a gyorsulás kultúrája. Minden egyre gyorsabb, és a gyerekeknek is egyre gyorsabban kellene fejlődniük. Sőt, nem is csak gyorsan, de az elvárt ütemben. A belső ritmus nem épülhet ki, ha a gyerek fejlődését mereven ütemezik a szülők, a szakemberek, a szakkönyvek.
A szenzomotorium egyik legjobb fejlesztése az aktív zenélés. A zene a digitális korban elönti a világot, de inkább, mint háttérzaj. A kisgyerekek fejlesztésében nagyon kevéssé jelenik meg a tudatos használata. Az egész agyat kívánó kognitív működés a zene, amely a középkori egyetemeken a hét szabad művészet egyike volt, és az alapoktatáshoz tartozott. A zene út a beszédhez, az olvasáshoz, a matematikához. A legkiválóbb kognitív fejlesztés.
Tomatis hosszú ideje használta már terápiára Mozart zenéjét, de programjához még kifinomultabb megoldásokat dolgozott ki. Audio-Psycho-Phonology módszerével a hiányzó vagy hibás idegrendszeri auditív kapcsolatok célzott ingerlését végezte a jól megválasztott hangokkal. Elképzelése szerint a hallási rendszerben meglévő problémák a felelősek számos kognitív deficitért (Tomatis, 1991).
Kicsi gyerek kortól kezdve mindennapos tevékenység kell legyen az éneklés, zenélés. Azonban nem kötelező, hanem örömzenélésre van szükség, ahhoz, hogy a kognitív működésekre felkészült idegrendszer álljon rendelkezésre az iskolában. Ha a zenélést is a minősítő-büntető rendszerbe helyezi az oktatás, ahogy jelenleg történik, akkor csak kevesek luxusa lesz.
Auditivitás-zene a tanulásban
A zenei aláfestés segíti a tanulásra hangolódást. Például:
Aktív tanulás: Beethoven: D-dúr hegedűverseny; Haydn: F-dúr szimfónia; Mozart: D-dúr hegedűverseny vagy akár Vangelis: Chariots of Fire.
Passzív elmélyítés: Corelli: Concerto; Bach: G-dúr fantázia; Händel: Vízi zene; Vivaldi: Öt fuvolaverseny vagy akár az Enya zenéje.
Megzenésítéssel, dallamtalálással színesíthető egy-egy tananyag. Egy tanult történelmi kornak megfelelő zenével hangulatot lehet teremteni.
A verseket könnyebb dallammal megtanulni. Számos megzenésített vers van, ilyenek találhatók például a Kaláka együttes és Koncz Zsuzsa lemezein. A Belga megénekelte már az érettségi tételeket is.
Hangadással illusztrálni lehet sok mindent, például hogyan károg a varjú, hogy hangzik egy nehéz sóhaj, egy vidám köszönés.
A felolvasás is fejleszti az auditív csatornát azáltal, hogy magasabb szintű feldolgozást kíván.
Téri vizualitás
A téri-vizuális képességeket csupán afféle másodlagos, a művészethez kapcsolódó képességterületnek tekinti az iskola, és a többi „készségtárggyal” együtt a bizonyítvány alján, a „futottak még” kategóriában található.
Pedig a képzőművészet a zenéhez hasonlóan rendkívüli fejlesztő potenciállal bír. A téri-vizuális képességek a természettudományos tehetség alapját képezik, derült ki egy 40 évig tartó követéses vizsgálatból (Wai, Lubinski, Benbow, 2009). A képzőművészet is tele van viszonyokkal, ritmusokkal, mozdulatokkal. Finom megkülönböztetésre, a téri viszonyok követésére, a részletek azonosítására van szükség az alkotás közben. A figyelem irányítását, fenntartását itt is az alkotás élménye biztosítja.
Mint a többi művészeti ágnak, a képzőművészetnek is olyan komoly fejlesztő hatása van, hogy nem szabad túl komolyan venni. A játékosság, a kísérletezés, az alkotás a lényege, és nem a végeredmény, mint művészi érték. A legegyszerűbb aszfaltrajz is alkalmas az érzések kifejezésére és az agyi reprezentációk kiépítésére vagy pontosítására.
A vizuális megjelenítés lényegesen különbözik a többi művészeti ágtól, mert a legtöbb esetben az alkotás maradandó, legalábbis hosszabb időn át, újra és újra megtekinthető ugyanaz az alkotás. Nemcsak az alkotás folyamatában hat a mű, hanem a későbbiekben is, mint vizuális élmény megmarad. Eltérően a muzsikálás és színjátszás élménytől, a képzőművészeti alkotás egyszerre komponálás, rendezés és előadás.
A szépművészet ágai lehetőséget adnak sokféle képesség fejlesztésére. A fotózástól a szobrászatig, az olajfestménytől a számítógépes grafikáig és még ezeken túl is nagy változatosság jellemzi a területet. A színjátszás és a képzőművészet is sokféle ágával sokféle lehetőséget ad az alkotásra és ezáltal sokféle érdeklődésnek és képességnek ad utat.
Vizualitás a tanulásban
Képek, rajzok, ábrák segítik a tanulást. A vizualizáció a tanulnivaló, a gondolatok rajzban történő megjelenítése. Mindent le lehet rajzolni. A megjegyzésben és a tanulásban sokat segít, ha képet tud alkotni a tanuló a megtanulandó fogalomról. A képzelet is képekkel dolgozik. Valamit elképzelni több, mint felidézni, mert a képzeleti munka során saját gondolatokat, képeket alkot az elme.
Összefoglaló
A tanulásban mindegyik érzékszerv, az összes alapvető modalitás részt vesz. A tanításnak tudatosan kell ezeknek a képességeknek a használatára törekedni a digitális generációk tanítása során, mert a virtuális eszközök használata az észlelés-mozgás terén hiányokat okoz. A kultúra (latin eredetű: cultura, művelni), műveltség kifejezés szó szerint is az agynak a gondolkodás számára történő megművelését jelenti. Erre szolgáltak ősidők óta a mozgásos és a művészeti tevékenységek.
Hivatkozások
Tomatis, A.A. (1991). The Conscious Ear. Station Hill Press. New York.
Wai, J., Lubinski, D., Benbow, C. P. (2009) Spatial Ability for STEM Domains: Aligning Over 50 Years of Cumulative Psychological Knowledge Solidifies Its Importance. Journal of Educational Psychology, Vol. 101, No. 4, 817–835.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)