Szorongást és félelmet keltéssel a legkönnyebb befolyásolni az embereket, mert zsigerből, és nem a fejéből cselekszik, aki veszélyben érzi magát. Az szív gyorsabban reagál, mint az agy, de ez csak tűzoltás esetén adaptív. A hatékony, hosszú távú megküzdés számára ott van az embernek a készletében a gondolkodás.
A félelmet keltő helyzetekben könnyű uralkodni. A Reichstag felgyújtása és az erre épülő félelmet gerjesztő propaganda is alkalmassá tette a terepet egy diktatúra kialakítására. A hatalom gyakran él is ezzel a biztos módszerrel. A pedagógia és az idomítás is tudja, hogy gyors, bár a lelket megtörő megoldás a büntetés, a félelemben, feszültségben tartás.
Annak, aki csóválja erre a fejét, itt egy lista a főbb feszültségkeltő eszközökről, amelyek az oktatás mindennapjait meghatározzák:
időbeli nyomás,
teljesítménykényszer,
minősítés.
Az iskolai oktatásunk is egyelőre csak a látszat szintjén jutott túl a Fekete Pedagógián1. Már nem körmöst kapnak a gyerekek (és a pedagógusok), hogy féljenek, hanem állandó hajszát, megmérettetést, önbizalom-csökkentést.
Ha minden jól megy, néhány évtized múlva úgy tekintünk majd a minősítő-büntető nevelésünkre, mint most a körmösre. Akad, aki nosztalgiával, mások elborzadva. Hogy ne érzelmi, hanem értelmi szinten közelítsünk, érdemes végiggondolni a problémát. A premisszám: az emberi megküzdés eszköze a gondolkodás és alkotás.
A tanulási és alkotó képesség, mint megküzdési eszköz
Az ember igen hatékony eszközt fejlesztett ki magának, és ez egy kis darab trutyi a fejben, amit agynak nevezünk. Ez a fegyver olyan hatékony, hogy lassan már csak az ember lesz veszélyes az emberiségre.
Az emberi agy képlékenysége hatalmas alkalmazkodási képességet biztosít azáltal, hogy környezetét hatékonyan megismeri, és át is tudja alakítani. Minden kisgyerek ezzel a lehetőséggel születik, és így a megküzdéshez rendelkezésre áll az alapcsomag. Emellett persze kinek-kinek eltérő lehet a csomag tartalma, ami meghatározza majd az egyéni utakat.
A tanulás létkérdés, mert a megküzdés hatékonyságát meghatározza, hogy az alapcsomagot mennyire lesz képes valaki használni. A tanulás a változás, az alkotás az ezen alapuló változtatási képesség. Ezek biztosítják a környezethez való alkalmazkodást. Minél jobban változik a környezet, annál fontosabb a tanulási és alkotói képesség.
A hatékony megküzdés kiépülése mögött minden szakmai tanulmány elsősorban a környezet hatását azonosítja. Az örökletesség, a genetikai háttér is beleszól a fejlődésbe, de ebben a tekintetben kevésbé játszik szerepet. Vagyis a megküzdési alapcsomag megvan, annak használata viszont környezetfüggő. A nevelés így meghatározza a túlélést és a sikerességet.
Nyertes és vesztes stratégiák
Nem véletlen, hogy a nyertes stratégiák a megküzdés során azok, amelyek a probléma megoldására fókuszálnak, hiszen ez az ember megküzdésének lényege. Ilyen utak például:
a helyzet megoldását elősegítő lehetőségek kiértékelése, a feladattal történő szembenézés;
a negatív jelentésű esemény kihívásként, fejlődési lehetőségként való értékelése („ami nem öl meg az megerősít”);
társas támogatás keresése, a társas környezet részéről rendelkezésre álló erőforrások megtalálása, együttműködés;
a felelősség felvállalása, a helyzet fölötti ellenőrzés, kontroll keresése;
a helyzettől való érzelmi és mentális távolságtartás, hogy energiát gyűjthessünk a további megküzdéshez;
az érzelmek és a viselkedés szabályozása, hogy az adott helyzet megoldását legjobban segítő érzelmi és viselkedési mód kerüljön előtérbe.2
A vesztes stratégiák azok, ahol nem a kognitív, hanem az emocionális megközelítés vezet. Ez nem az érett emberi megküzdés, hanem a fejlődés korábbi szintjének stratégiája, amelyet a félelem és elkerülés jellemez. Ez a maladaptív stratégia akkor jelenik meg, ha az embernek nincsen, vagy nem hiszi, hogy lehet lehetősége a megküzdésre. Az elkerülés lép előtérbe, ha
váratlanul csap le a probléma, és nincs lehetőség felkészülni;
magas az alapfeszültség szintje, és így elviselhetetlen minden újabb feszültség;
a probléma meghaladja a megküzdéshez rendelkezésre álló forrásokat;
hiányos a problémamegoldási képesség;
hiányzik a megküzdéshez elengedhetetlen önbizalom.
Az elkerülés és megadás hiányokon alapszik, a változás és változtatás, tehát a fejlődés és fejlesztés hiányán. A következménye, hogy a legközelebbi problémával sem leszünk képesek megküzdeni, hiszen sem az új megoldás iránti nyitottságunk, sem a bátorságunk, sem az önbizalmunk nem nőtt ezen a téren.
Látható, hogy több szinten is a környezeti hatásoktól függ, hogy a megküzdés sikeres lesz-e. Egyrészt maga a probléma és annak megjelenése, másrészt a környezet általános feszültségi szintje, harmadrészt az egyént ért korábbi hatások, vagyis a túlélésre kapott alapcsomag használatának szintje határozza meg a viselkedést.
Hallgass az eszedre
Aki arra bíztat, hogy az érzelmeid vezessenek, kábít, a vesztedet akarja. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a depressziós tünet-együttessel legszorosabb összefüggést az érzelemközpontú megküzdési módok mutatják, ilyenek az érzelmi indíttatású cselekvés és a visszahúzódás. Minél szorongóbb valaki, annál inkább a passzív, elkerülő viselkedést választja. Jellemző a problémán való tűnődés és a probléma elkerülése mellett a probléma tagadása.3
Egy problémahelyzet érzelmi alapon történő kezelése esetén nagyobb esély van a negatív érzelmek előtérbe kerülésére, mert a valódi megoldást a probléma megoldása hozhatná, az viszont aktivitást kíván. A kognitív kezelés hiányában a probléma nem mint feladat, hanem mint baj jelenik meg.
Ráadásul a gondolkodás és különösen az alkotó, kreatív gondolkodás kockázatos is, mert új, ismeretlen utakra csábít. A szokások, a régi megoldások biztonságát kell elhagynia annak, aki gondolkodik, és az így fellépő bizonytalanságot negatív érzelem kísérheti, különösen, ha a feszültségi szint magas.
Félelemkeltéssel csökkenthető a kreatív megoldások valószínűsége, és növelhető a meggondolatlan érzelmi reakciók valószínűsége. Ha pedig nem lép fel szorongás, akkor tovább kell feszíteni a húrt.
Háborúban hallgatnak a múzsák
Az állandó feszültség nem kedvez a kreatív gondolkodásnak, hiszen az új utak mindenképpen kockázatosak, tehát feszültségkeltők. Ezért az alkotó léthez nélkülözhetetlen a harmónia, amely megkönnyíti a bizonytalanság elviselését.
A kreatív gondolkodást és így a megküzdést gátolja minden olyan helyzet, amely
csökkenti az önbizalmat;
csökkenti a megbízható információkon alapuló tudást;
növeli a feszültséget, a félelmeket;
növeli a kiszolgáltatottságot, a bizonytalanságot.
Egy ír jókívánság szerint „legyen mindig út előtted.”
A kreatív gondolkodás lényege, hogy utat nyit, és ezért például – a humanisztikus pszichológia szerint – a mentális egészség legmagasabb fokának jele.
Szakirodalom
Kopp Mária, Prékopa András (2011): Ember-környezeti játékelméleti modell. http://www.matud.iif.hu/2011/06/05.htm
Lazarus, R. S. (1990): Stress, coping and illness. In: Friedman H. S. (szerk.): Personality and disease. Wiley, New York. 84–86.
Margitics Ferenc és Pauwlik Zsuzsa (2007): Depresszió és megküzdés serdülőknél. Krúdy Kiadó, Nyíregyháza.
Pikó Bettina (1997): Coping – társas kapcsolatok – társas coping. Pszichológia, 17. 391–399.
Serfõzõ M., M. Nádasi Mária, Hunyady Györgyné (2006): „Fekete Pedagógia” Értékelés az iskolában. Argumentum Kiadó, Budapest
Szekszárdi Júlia (2007): A fekete pedagógia jelenségvilága: diszfunkcionális pedagógiai hatások az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 57. évf. 5. sz. 117-121.E
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
