5. A diverzitás növekedése – A képességek szirtjei és szakadékjai
A széles információs tér lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek hamarabb specializálódjanak, mert magas szintű ismeretekhez juthatnak különösebb tudás nélkül. Érdeklődésüket, tudásvágyukat, élményigényüket, akár már óvodáskorban is önállóan kielégíthetik. Emiatt azonban számos szokásos tevékenység kimaradhat a gyerekek életéből, ami hiányokhoz vezethet. Az iskolába tehát kiegyenlítetlen tudás és képességszerkezettel érkeznek a gyerekek. Az átlagnak készült tanítás ilyen helyzetben nem lehet sikeres.
Kognitív paramétereiket tekintve nemcsak az iskola által elvárttól, hanem egymástól is jelentősen különböznek a digitális korban született gyerekek. Igen sokféle jártasságra, ismeretre szert téve, egymástól nagyon különböző agyak érkeznek az iskolába, és ez az eltérés csak fokozódik az évek előre haladásával. A Máté-hatás több szinten is érvényesül, és akár többletet, akár hiányt okoz, a gazdag ingerkörnyezetben növeli a diverzitást.
A prediszpozíciók szerepe
A Máté-hatás nagyobb ingergazdagság esetén nagyobb különbségekhez vezet. A képességek fejlődésében jól azonosítható a lehetőségek kihasználásának előnye. Minden előzetes tudás további tudás beépítését teszi lehetővé. Ahogyan a pénz pénzt termel, a tudás tudást termel.
Az infokommunikációs eszközök megnövelték például a korai olvasás előnyét is. Ha egy gyerek korán megtanul olvasni, akkor több információt ér el, mint az a társa, aki nem, mert jobban tud keresni, válogatni és a képek és videók mellett a szövegeket is tudja használni. Persze ehhez hozzá kell férnie ezekhez az eszközökhöz.
A digitális eszközökön azonban olvasás nélkül is rengeteg információ elérhető. Ezáltal ha valaki hozzájut az eszközhöz, akkor olvasástudás híján is több információt szerezhet, mint aki tud olvasni, de nem jut információs közegbe.
A képességek fejlődése a környezet ingergazdagságának függvényében
Az egyéni adottságok önmagukban nem határozzák meg az egyén fejlődését. Az optimális fejlesztő környezet is egyéni, és az is, hogy milyen külső adottságokkal élhet valaki.
A fejlődésbe történő külső beavatkozásnak igazodnia kell az egyéni prediszpozícióhoz. A prediszpozíció legalább három elemével határozza meg a lehetőségeket:
az egyéni jellemzők,
az egyéni jellemzők fejlődésének legmegfelelőbb környezet,
az egyén számára adott környezeti lehetőségek.
Ezeknek az elemeknek a dinamikus egymásra hatása hozza létre a fejlődést. A dinamikus egymásra hatás keltette lehetőségek ismeretében érthetők meg a környezet változásával járó jelenségek és ezek figyelembe vételével befolyásolható optimálisan a folyamat.
Nem elég tehát megállapítani a tanuló kiemelkedő képességeit és a gyenge oldalait. Ez csak az első lépés. Annak ismeretére is szükség van, hogy milyen tanulási környezet felel meg neki, milyen módon tudja a képességeit legjobban továbbfejleszteni. Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy milyenek a meglévő környezeti adottságok. Sőt, már az adott pillanatban meglévő képességek is csak a környezeti prediszpozíció ismeretében értelmezhetők.
Erre ad példát a gyorsan változó környezet: néhány évtizeddel ezelőtt a számítógépes programot írni képes kisgyerek kiemelkedő tehetségnek tűnt, és lehet, hogy az is volt. Most azonban, amikor már számos gyerekeknek készült programozási lehetőségen tanulhat programozást, robotikát, akit érdekel a téma, már nem nagy különlegesség a programozó gyerek, és ha a környezeti feltételek ebben az irányban fejlődnek, már természetes képességek közé tartozik majd a programozás. Hiába áll rendelkezésre azonban minden ahhoz, hogy egy gyerek megtanuljon programozni, ha őt nem ez érdekli, hanem mondjuk állatokkal akar foglalkozni.
Diverzitás a fejlődésben
Eddig is sokfélék voltak a gyerekek, de a viszonylag korlátozott környezeti lehetőségek a fejlődésüket némileg egyformára korlátozták. Most, amikor válogatni lehet az információk és élmények között, a korábbiaknál sokkal jobban megjelennek az egyéni preferenciák és igények. A digitális kor oktatásának kihívása a gyerekek sokfélesége.
A tág információs tér jelentős hatása, hogy azok a gyerekek, akik kiváló fejlődési potenciállal rendelkeznek, sokkal mélyebbre áshatják magukat az érdeklődési területükön, mint korábban. Kielégíthetik tudásvágyukat akár egyetlen egy területen is, miközben máshol hiányok alakulhatnak ki. Például megesik, hogy mindent tud egy gyerek a baktériumokról, de a mesék világának témái nem érdeklik. Jelentős tudásbeli hiányok alakulhatnak ki. Ezek szerencsére könnyen behozhatók, de számolni kell azzal, hogy az a gyerek, aki az érdeklődésének megfelelő területen akármennyit tevékenykedhet, nem fog szívesen mást tanulni. Emiatt a legokosabb gyerekeknél is tapasztalhatunk motivációhiányt, amikor az iskolai tananyagra akarjuk szorítani.
Az igazi baj azonban a fejlődésbeli hiányok egyre gyakoribbá válása. Ennek is egyik oka a nagyon gazdag ingerkörnyezet, amely az információk könnyű megszerzésével inaktívvá teszi a gyerekeket. A szó szoros értelmében is inaktívak, vagyis kevesebb a mozgás, a valódi ingereken keresztül szerzett észlelési tapasztalat. Ez nem jelent nagy gondot ott, ahol nincsen eleve némi veleszületett atipikus fejlődési sajátosság. Akinél azonban az idegrendszer éréséhez több és erősebb fejlesztő környezeti tapasztalat szükséges, ott kialakulhatnak a teljesítményzavarok.
Összefoglalva: egyre több lesz a megjelenő
kiemelkedően gyors fejlődés,
egyenetlen tudásfejlődés,
idegrendszeri érésbeli eltérés.
A természetes sokféleség, amely lehetőség formájában megjelenik a gyerekekben is, most láthatóvá, tapasztalhatóvá vált, és semmi nem mutat arra, hogy ez a tendencia visszafordulna. A változás sebessége is exponenciálisan növekszik, vagyis nagyon gyorsan változnia kell az oktatásnak is.
Gyarmathy Éva
Szakirodalom Gyarmathy Éva (2015) A különleges helyzetű tehetség és a tehetséggondozás szemléletváltásának szükségszerűsége. Magyar Pszichológiai Szemle, 2015, 70. 2/5. 371–393. DOI: 10.1556/0016.2015.70.2.5. Gyarmathy Éva, Gyarmathy Zsófia, Szabó Zénó, Pap Anna, Kraiciné Szokoly Mária (2019) Tizenévesek és felnőttek kognitív profiljának online mérése. Opus et Educatio, 6. évfolyam 3. szám, pp. 297-309. http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/330/574
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
