Neked mindegy? Nekem nem!

11. Nyuszikákat tenyésztünk

Arról a problémáról, amit az okoz, hogy a 6 és 8 osztályos középiskolákba negyedik vagy hatodik évfolyam után felvételiznek a gyerekek, keveset szoktak beszélni. Azok, akik ebben az életkorban kiválóan teljesítenek, a nyuszikák – s ez különösen érvényes a fiúkra. A normális, kreatív, teremtőképes fiúk ekkor személyiségfejlődésük zavaros, szétesett részét élik, és egyáltalán nem motiváltak a szívós, rendszeres, kitartó tanulásra. Ez azt jelenti, hogy ettől a ponttól kezdve determinált az életpályája. Az elit gimnáziumokba bekerülő gyerekek továbblépnek az egyetemekre, ahol ők kapják majd a tehetséggondozó, emelt szintű kurzusokat és a szakkollégiumokat – ami azt jelenti, hogy jól teljesítő nyuszikákat tenyésztünk, különösen a fiúk esetében.

A legértékesebb, kreatív srácok gyakorlatilag kimaradnak a rendszerből vagy a futottak még kategóriába kerülnek. Egy fiúnak általában 16 éves kora körül kezd megjönni az esze. Érettségi előtt szokták összekapni magukat, és ez teljesen egészséges. Mint ahogy az is, hogy az ötödik osztálytól a hetedikig nem tud elszámolni azzal, hogy mivel foglalkozott. Ezt a szülők úgy érzékelik, hogy feküdt az ágyon és zenét hallgatott éveken át. Vagy a gépe előtt ült. De ez nem igaz, mert akkor érnek meg benne bizonyos dolgok.

Az elit iskolákban tenyésztett nyuszikák nem fognak innovatív startup-okat létrehozni. Inkább elmennek Ausztriába egy jól fizető biztos állásba, amiből Magyarországnak sok haszna nincs. Vagy megszállják az államigazgatást, ahol sok pénzt akarnak keresni. Ez egy becsülendő, katonai fegyelemmel működő szektor, ahol utasításokat kell végrehajtani. De hiányzik az a „félanarchista kreatív tenyészet”, amelyik a modern 21. századi gazdaságot előre mozdítja. Ez nagyon nagy probléma, aminek az árát később fogja megfizetni a magyar gazdaság.

Setényi János gondolatait kiemelte és összegezte: Gönczöl Enikő
A Gazdaság TV Ezeregy sebből vérzik a magyar közoktatás című 2017. januári felvétele itt nézhető meg.