Neked mindegy? Nekem nem!

14. Miért nem tudják, ha tanulják?

Az Európai Unióban a magyarok beszélnek legkevésbé idegen nyelveket – derült ki az Európai Bizottság tolmácsolási főigazgatósága által 2017 áprilisa végén közzétett statisztikából. A felnőtt lakosságnak mindössze 37%-a képes meg szólalni valamilyen idegen nyelven, amivel messze elmarad a 66%-os uniós átlagtól. A magyar diákok ugyanakkor nagyjából kétszer annyi órában tanulnak idegen nyelveket, mint a nyugat-európaiak – mondja Nikolov Marianne, a Pécsi Tudományegyetem kutató tanára.

A minőség nincs egyenes arányban a mennyiséggel. Lehet valamit sok órában is rosszul csinálni, és kisebb időkeretben is hatékonyan. Egy országosan reprezentatív vizsgálatra hivatkozva állítja, hogy a diákok gyakran hatástalan, unalmas feladatokkal találkoznak a nyelvórákon. Sokszor csupán hangos felolvasást, nyelvtani tesztmegoldást és fordítást várnak el tőlük. A többnyire írásos számonkérések pedig részben a fegyelmezést szolgálják. Sok tanár elvágyódik az iskolájából. Szorgalmasabb és tehetségesebb gyerekeket szeretnének tanítani, s nem tudják, mit kezdjenek a rájuk bízottakkal. Mindez talán érthető lenne, ha a felsőoktatásban évtizedek óta nem diákközpontú, kommunikatív és interaktív órák tartására, valamint autentikus anyagok használatára készítenék fel őket. Világossá téve egyúttal annak fontosságát is, hogy bízzanak a diákokban, s érdekes, teljesíthető feladatokkal, pozitív visszajelzésekkel tartsák fenn bennük a motivációt. A tanárok jelentős része ennek ellenére előbb-utóbb visszatér azokhoz a módszerekhez, amelyekkel őket oktatták egykor – állítja a szakember.

Az iskolai hiányosságokat a gyerekeik jövőjéért aggódó, tehetősebb szülők külön oktatók vagy nyelviskolák segítségével igyekeznek pótolni. S a jó tanárok is egyre inkább a közoktatáson kívül keresik a boldogulásukat – miközben a rendszerben emelkednek az elvárások. A diploma megszerzésének már ma is feltétele egy nyelvvizsga, s 2020-tól ugyanez már az egyetemre való belépés kritériuma lesz. Az új szabály valószínűleg épp azokat fogja gátolni a továbbtanulásban, akik amúgy is hátrányokkal indulnak – miközben szó sem esik arról, hogy a nyelvvizsga birtoklása milyen kapcsolatban van a gyakorlatban is használható nyelvtudással. Az az új döntés, hogy 35 éves kor alatt ingyenes lesz az első nyelvvizsga letétele, anyagi könnyítést jelent ugyan, de a tanulásra nincs hatással. A tudást továbbra is mindenki úgy szerzi meg, ahogy tudja.

Nikolov Marianne gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
Az F. Szabó Kata által 2017 májusában készített interjú teljes terjedelmében itt nézhető meg.