Neked mindegy? Nekem nem!

9. Miért sikertelen a felzárkóztatás?

Sokan csak azt látják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek deficitekkel érkeznek az iskolába. Csomó mindent rosszabbul tudnak, mint szerencsésebb kortársaik. A valóságban azonban inkább arról van szó, hogy olyan tudásokkal rendelkeznek, amikre az iskola nem tart igényt. Nem kevesebbet tudnak a világról, csak mást. Ám ezek között is meg lehet találni azokat a mozzanatokat, amikre építve iskolai tanulásuk sikeressé válhat – állították oktatási szakemberek Baló György televíziós műsorában.

Azt szoktuk mondani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek rosszul kommunikálnak. De ha figyelembe vesszük, hogy a kommunikáció nem azonos a verbális kommunikációval, azt is láthatjuk, hogy saját környezetükben jól megértetik magukat. Birtokában vannak tehát egy működőképes készletnek – csak az iskola nem igazodik ehhez. Pedig minden ép értelmű gyerek képes magas szintű tudás elérésére, ha az ő kihívásaira, problémáira, erősségeire és hátrányaira differenciált válaszokat adunk.

Bár az oktatás rendszere hivatalosan nem mond le ezekről a gyerekekről, sőt bizonyos programok kimondottan az ő megsegítésüket célozzák, mégsem látszik elmozdulás ezen a téren. Az úgynevezett „felzárkóztatás” ugyanis abból a deficit modellből indul ki, hogy nekik hiányzik valami, amivel mások rendelkeznek, akikhez ezért fel kell zárkózniuk. Az iskola az oda való belépésük pillanatától „középosztálybeli képességeket” vár el minden gyerektől. A pedagógusok többsége pedig úgy érzi, hogy nem lehet mit kezdeni a hat éves korra e téren felhalmozott hiányokkal. Legfeljebb csak egy kis javulás érhető el. A kezdeti szociális hátrányok így az iskola közvetítésével válnak valódi tanulási hátrányokká.

A szakemberek gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A műsor teljes felvétele itt érhető el.