Az információs kor generációi 24. – A 21. századi tanulás eszközei

A tanítás megújításában érdemes odafigyelni a gyerekek igényei mellett a digitális korszak lehetőségeire. Ezek pedig nem csupán a digitális eszközök használatában keresendők. Sokkal inkább a digitális eszközök által kiváltott viselkedésekre, és nem elsősorban az eszközökre kell figyelni. Ez utóbbiak gyorsan változnak, az előbbiek viszont a változásra adott reakciót mutatják.

A diákok mindig is tanulni akartak, és mindig a kultúra eszközeit használták. Meg kell nézni, hogy a tanóra alatt titokban mi mindennel játszanak a tanulók, és máris megvannak a leghatékonyabb taneszközök, amelyeken keresztül a legbiztosabban taníthatók. Most a kütyük, ahogy korábban a papír, ceruza, könyv, kártya, Rubik-kocka stb. volt a tanórán az elkobzás tárgya, mert azt nem „rendeltetésszerűen” használta a diák.

A jelenlegi nemzedék tagjai sem tanulnak másképpen, mint a korábbi generációk: a leghatékonyabb módon a rendelkezésre álló eszközök használatával. Az „eszköz” a szellemi és fizikai forrásokat jelenti, amibe beletartoznak a külső források is, mint például most a digitális eszközök. Jól azonosítható, hogy mi a fontos a digitális kor gyermekeinek. Csak meg kell nézni, hogy mi van a mobil eszközükben:

• kapcsolat,
• megosztás,
• zene,
• videók,
• játék,
• információk,
• újdonságok,
• élmények.

Ezekre lehet építeni, akár egyetlen egy digitális eszköz nélkül is. Amit valaki szívesen használ, az a tanulási módját is jelenti, nem csak az eszközét. A fiatalok mobil eszközei sokat elárulnak a vágyaikról is, hiszen általában azt hordja magával az ember, ami fontos a számára. Az, hogy most mindez valamilyen digitális eszközben található, csak az elérhetőséget könnyíti meg.

A kütyü jelzi, hogy mit szeretne a diák:

• megismerni és
• megmutatni önmagát,
• csoporthoz tartozni,
• informált lenni,
•  újdonságokra lelni,
• vizuális élményeket szerezni,
•  pörögni.

A digitális generáció érdeklődésének megfelelő módszerek tehát:

• tesztek, dolgozatok, felmérések,
• előadás tartás, szereplés,
• társas feladatok,
• információ megosztás, tanítói helyzet,
• kutatás, felfedezés, forráselemzés,
• aktív, tevékenység által történő tanulás,
• képeken, videókon keresztül történő tanulás,
• kihívások, problémák révén megvalósuló tanulás.

Mindennapos tapasztalat, hogy a fentiek közül nem mindegyik igazán kedvelt a diákok körében. Ez azonban már a minősítés által torzított benyomás. Amint kiiktatjuk a minősítést és a minősítés következményeit a rendszerből, megjelenik a  szabadidős tevékenységekre jellemző természetes, oldott viszonyulás.

A tanulást segítő technika

A gyerekek számára az iskola már nem jelenti a tudás katedrálisát. A hivatalos oktatás a tudásszerzésnek egyre kisebb részét képezi, tehát a tanításnak meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy az ismeretek a technika által könnyen elérhetővé váltak, és azzal is, hogy a gyerekek a korábbiaktól eltérő képességrendszerrel érkeznek az iskolába.

Tény, hogy a digitális technika csökkenti a kidolgozott nyelvi kód használatát.

Ugyanakkor a tanításban/tanulásban egyre nagyobb jelentősége lesz a digitális tanulást segítő technikának. A tanulás átalakul. Kevesebb lesz az olvasás, több az információ.

A digitális technika számos területen kínál új megoldásokat:

• fejlesztő programok,
• e-tananyag, e-könyv, hangos könyv,
• idegen nyelvű tananyagok,
• audiovizuális anyagok,
• saját fejlesztésű tananyagok,
• önálló keresés,
• interaktív vitaanyagok,
• információk hitelességének vizsgálata, forráselemzés.

A technikai megoldások nem csak a tanulást, de a tanítást is segítik A tanulást felügyelő rendszerrel a tanár egyszerre sok tanulónak nyújthat személyre szabott tanulási lehetőséget. A gép figyeli a tanuló tevékenységét, fejlődési képességét, a területen mutatott viselkedés és az érdeklődés figyelembe vételével. A jó pedagógus is képes erre, de nem tud akármennyi tanulóval egyszerre ilyen módon bánni.

A digitális megoldások megsokszorozzák az egyénre szabott tanítás lehetőségeit, de nem oldják meg. A megoldás a módszereket és eszközöket értőn használó szakemberek kezében van.

A digitalizálás adta legfőbb lehetőségek, amelyek ma már követelmények:

• azonnali hozzáférés az információkhoz,
• információk megosztása,
• közös munka lehetősége,
• problémaközpontúság.

A lényeges különbség a digitális korszak és a korábbi korszakok között, hogy már a tanulás során is igaz: az eredményes megoldás fontosabb az előre megadott út követésénél. Ahogyan a munkaerőpiacon is egyre inkább problémamegoldási hatékonyságot várnak az utasítások mechanikus követése helyett.

A digitális eszközhasználat

Attól, hogy valaki a digitális korba születik, még nem lesz feltétlenül Z vagy Alfa generációs. Attól pedig, hogy digitális korba születve gyorsabban nyomogatja a gombokat, vagy tapogatja a képernyőt, mint az idősebb korosztály tagjai, még nem biztos, hogy hatékonyan is tudja használni az eszközöket.

A diákok jelentős része a kütyüket főleg chatelésre, közösségi oldalak látogatására, megosztásra, fényképezésre, zenehallgatásra, tartalmak letöltésére és játékra használja, de azt nem tudja, hogyan lehet ezekkel és egyéb programokkal hatékonyabbá tenni a tanulását. Rendelkeznek pedig azokkal a kiváló eszközökkel, amelyeket a tanórán lehetne igazán kihasználni.

Azoknak a fiataloknak, akik a digitális korban születtek, könnyedén képesek másoktól átvenni ötleteket, kész megoldásokat. Mindent szívesen fogadnak, ami megkönnyíti az életüket és a tanulásukat. Bárki mutat nekik valami újdonságot, örömmel fogadják. Ezért is érdemes a tanárnak erre felkészülni, és a technikai eszközöket, programokat minél alaposabban megismerni.

A digitális kor szemlélete a sokféleségen alapszik

Vannak a digitális nemzedéknek is olyan tagjai, akik idegenkednek a technikai eszközöktől. Alapszinten természetesen mindenkinek értenie kell az infokommunikációs eszközökhöz, de jó, ha a tanulásában ki-ki maga választhatja meg, hogy milyen eszközt használ. Ma még a billentyűzet tilos a tanórán, ami hatalmas hiba, de ugyanakkora hiba, ha tilos a ceruza, és nem szabad  papírra jegyzetelni, kizárólag tabletre vagy más digitális eszközre.

A sokféle megoldáshoz tartozik, hogy nem minden tanuló és nem minden tanár használ technikai eszközt, vannak viszont, akik el sem tudják képzelni az életüket a digitális technika nélkül. Ha az infokommunikációs, digitális korszak szellemének megfelelőek a módszerek, akkor nem szükségszerű, hogy csak elektronikusan működjenek. Emellett attól hogy egy eszköz elektronikus, még nem teszi feltétlenül hatékonnyá a tanulást.

A 21. század jellemzője a diverzitás, és ehhez a különbözőség elfogadása, az eltérő utak és egymás határainak tiszteletben tartása révén juthatunk el: „Élni és élni hagyni.!”

Összefoglaló

A „Korszakok és korszakváltás” című fejezet a technika gyorsuló változásával együtt gyorsuló változás hatásait mutatja be. Az írásbeliség korának vége nem jelenti ennek a kultúrának az elvesztését, hanem egy új kulturális szintre való beépítését. Az átmeneti korszakban együtt van jelen a korábbi és az új kultúra, és ezek értékeinek összeegyeztetése folyik. Az infokommunikációs kor különlegessége a korábbi korszakok információfeldolgozási útjainak szintetizálása, amely számos egyéb kulturális területet érint, így a tanulást is alapvetően megváltoztatja.