Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. július 22. szerda, 12:13

Az információs kor generációi 19. – A személyes modalitások

Társas tanulás

A legtöbb ember életében jelentős szerepet játszanak a társak. Ezt mostanában kezdi az oktatás is  figyelembe venni, bár nem nagy meggyőződéssel. Miközben a diákok mindent meg­tesz­nek, hogy tanítás közben kapcsolatba kerüljenek egymással, a pedagógus min­dent megtesz, hogy ezt megakadályozza. A gyerekek fellengzős elnevezésű programok nélkül is közösen tanulnak. Ha más nem, Facebook csoportban, vagy csak annyiban, hogy elküldik egymásnak a megoldásokat.

A 21. században a társas tanulás már nem egyszerűen a diákok kooperálása egymással, hanem a diákok egymással és a pedagógussal való együttműködése. Minthogy mérhetetlenül sok tudás érhető el, és a tudás változása nagyon gyors, a tanárnak esélye nincsen, hogy a felkent tudáshordozó legyen. Ahogyan az edzőnek sem kell lefutnia sportolója távját, a tanárnak sem kell mindent tudnia. Elég, ha azt tudja, hogy a diákjait miképpen lehet a használható tudáshoz eljuttatni.

A tanítás alapulhat a közös tanuláson

Néhány egyszerű, mindennapi helyzet, amikor a társas tanulás természetes:

  • Magyarázattal segíthetik egymást a diákok. A gyerekek gondolkodása közelebb áll egymáshoz, mint a felnőttekéhez. Félszavakból is megértik egymást. Ha valamit elmagyaráz egyik a másiknak, mindegyikük jobban érti majd az anyagot.
  • Megbeszéléssel a tananyag szintén érthetőbbé válik, mert megfogalmazzák, és egymással egyeztetik a kérdéseket. Emellett együttműködést tanulnak.
  • Érveléssel, vitával fejlődik a logikai képesség és a kifejező készség. Megtanulják, hogy a másik szempontjait is meg kell érteni, és megtanulják, hogyha érthetőek akarnak len­ni, tisztán kell fogalmazniuk.
  • Érzelmek is megjelennek a társas helyzetekben. Ezek nagyon sokat segítenek a meg­értésben, megtartásban, mert hangsúlyoznak. Emellett a társas-érzelmi kapcsolatok felszínre kerülnek, a tanítás részévé válnak. Így a felnőtteknek erre is nagyobb rálátá­suk és hatásuk lehet.

Önálló tanulás

A digitális eszközök hatalmas lehetőséget teremtettek az önálló tanulás számára. Már a kicsi gyerekek is erre építenek, és önállóan többet tanulnak, mint valaha. A tanulás természetes emberi tevékenység, és a gyerekek számára az infokommunikációs kor különösen nagy lehetőség a fejlődésre. Az élethosszig tanulás elsősorban az önálló tanulásra építhető. Az e-tanulás alapvetővé vált, és gyerektől felnőttig mindenki használja, aki nem fél a tanulástól, és bízik önmagában, valamint a technikában. A digitális generációk az előbbiben még nem igazán tartanak elől, de legalább az utóbbiban már lehet rájuk építeni.

Az önálló tanulásra az autonóm tanuló a legalkalmasabb, ezért a 21. századi tanítás legfontosabb feladata az autonóm tanulói létet támogatni.

E-tanulás

Az önálló tanulás egyik szervezett, jól irányítható, mégis sok szabadságot adó formája az e-tanulás (e-learning). A tutor a tananyagot sokféle módon, elrendezi, biztosítja a szabad haladást és a tudatos tanulás lehetőségét, és az interaktivitás többféle útját.

Vannak szabad e-tanulás fejlesztő felületek, és a legtöbb egyetemnek is van már ilyen szolgáltatása. Hamarosan minden iskola alapfelszereléséhez tartozik a honlap és az e-learning felület.

Az e-tanulás lehetőséget ad a sokféle tanulási-tanítási forma információs technikai megoldásához. Minden tekintetben mutatja a digitális kor hatékony tanulási módját.

A tanítás a digitális korban soha nem látott lehetőségeket kapott. A tananyag előzetes feldolgozásával készülhet önállóan a diák, miközben társas tanulással is támogatható a folyamat. Lehetőség van az öntesztelésre, ami szorongásmentes tanulást és önmegismerést biztosít.

A tanulók szakértőkként vehetnek részt a tanórán, ahol a megbeszélés, gyakorlat, tisztázás, rendszerezés folyhat. Rendkívül sok idő és fáradtság megtakarítható.

Természetesen az e-learning anyag előkészítése nem egyszerűen a tananyag bemásolása. A technikai eszközök olyan degradáló használata, mint például a vetített előadásokon a szövegeknek a diára másolása, lényegében súgógépként történő használata, vagy a pdf file-ok, mint az e-tanulás fő eszközei a digitális eszközök és a tanítás megcsúfolása.

A digitális eszközöket is, mint minden eszközt meg kell ismerni, és lehetőségeit minél jobban kihasználni. A vetíthető diával szerkesztett táblakép hozható létre, vizuális és auditív anyagokat lehet az előadásba illeszteni, de a hagyományos tanítási rutinhoz hozzárendelt digitális megoldások terméketlen öszvérek.

A sikeresen tanítóknak a gyors változtatásra és változásra való képesség az egyik fontos jellemzőjévé válik ebben a kultúrában. A jövő tanulása-tanítása irányába leginkább az e-tanulás és a személyes konzultációs foglalkozások együttese, a blended-learning, kevert tanulás módszere mutat. Már régóta megvannak az alapjai, mint programozott tanulás, de az e-tanulás ennél nagyobb lehetőségeket rejt a személyes modalitások nagyobb bevonásával, a digitális és hagyományos eszközök 21. századi szemléletben való ötvözésével.

Kevert tanulás – blended learning

A kevert-tanulás többcsatornás tanítás/tanulás, amely ötvözi a hagyományos és digitális (e-learning, m-learning, avagy mobile learning) módszereket. A társas és önálló tanulásra épít, támogatja a sikeres és hasznos internetes információ keresést. Fontos szerepet kap a tudás megfelelő feldolgozása, rendszerezése és a kommunikáció.

A blended- learning előnyei:

  • a tanuló előre megismerkedhet a tananyaggal
  • az elektronikus/mobil anyagok feldolgozása nincs időhöz és helyhez kötve.
  • nyomon követhető és ellenőrizhető a tanulás folyamata
  • kooperatív munkára is alkalmas
  • több információ feldolgozó csatornát von be a tanulás folyamatába
  • a tanuló saját tempója szerint haladhat
  • személyre szabható a tananyag
  • a tanulók erősségei és gyengeségei megfigyelhetők
  • videókkal és játékosított feladatokkal életszerűbb helyzetek adódnak
  • az online tesztek azonnali visszajelzést adnak
  • mások tapasztalataiból és eredményeiből is lehet tanulni.

Hátrány lehet a tanuló szempontjából:

  • digitális technikai eszköz függő, melyeknek érdemes napra késznek lenniük (pl. okos telefon, netbook, tablet, MP3 és MP4 lejátszók)
  • az informatikai jártasság mértéke befolyásolja az eredményességet

A tanár szempontjából is vannak nehézségek:

  • el kell sajátítani a programok és eszközök használatát
  • a hatékony visszajelzések összegzése időigényes lehet
  • a tananyag összeállítása kezdetben nagyon időigényes, bár a későbbiekben már könnyen kiegészíthető és/vagy változtatható
  • a jól használható programok nagy része már nem csak angolul érhető el pl. Google Classroom, Microsoft Teams, Kahoot, Padlet, Learning Designer.

A digitális kor nagyon megnövelte az öndifferenciálás eszköztárát. A tanuló a tutor által megfelelően összeállított differenciált lehetőségek közül maga választhat. Választásával jelzést is ad a haladásáról, tanulási módjáról, ha erre a tananyag sokfélesége lehetőséget nyújt.

Az információs technika az öndifferenciálásra alkalmas tananyagok készítését maximálisan segíti, és nemcsak az alapvetően öndifferenciáló e-tanulás, mobil-tanulás, kevert-tanulás és egyéb programozható megoldások által, hanem a könnyen elérhető sokféle információ által is, amelyekből a sokféle tanulási út felépíthető.

Összefoglaló

A digitális technika nem feltétlenül öli meg az emberi kapcsolatokat, ha a személyes modalitásokat, a társas és önálló tanulás által erősíti az oktatás. A különböző, már korábban is egyre népszerűbb kooperatív technikák és programozott oktatás okos elegye a kevert tanulás módszerében jelenhet meg 21. századi tanulásként.

Az infokommunikációs kor generációi

Az infokommunikációs kor generációi 18. – Az alapvető modalitások a tanulásban Az infokommunikációs kor generációi 20. – Olvasás a 21. században

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza