Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. január 28. kedd, 15:19

66. esélyegyenlőségi napló

Akár a hagyma

Kértek tőlem egy írást a Kirándulj Nálunk! Magazin következő számába. Megírtam, és találtam közben egy érdekes hasonlatot, amit helyhiány miatt ott nem tudtam, csak utalás szinten megjeleníteni, de úgy érzem, érdemes jobban kifejtenem.

Nyilván mindenre igaz ez, hiszen a viszonyulások, a történések érzelmi háttere ugyanaz, én mégis az oktatásra szűkítem most le, ezen magyarázom meg a képet, ami a negatív hatások egymásra rakódásáról szól. Mert olyan az egész, úgy fejlődik, mint egy hagyma.

Van egy negatív helyzet, ami életre hív egy negatív viszonyulást. Ahogy ez rögzül, lassan ráépül az alatta levő negatívra. Idomul hozzá, átveszi a formáját, mint egy új buroklevél. Közben mintegy összenőve vele, megerősíti ez egész szerkezetet. Lassan olyan erős lesz a negatív halmaz, hogy már nem enged másféle növekedést, csak ugyanazt követi mindig …a negatívat. A következő buroklevelek is így fejlődnek, ilyenek lesznek. Egyre nagyobb és egyre erősebb lesz a szerkezet. Látszólag tetszetős, szabályos forma… és erős. De tudjuk, egy idő után a legnagyobb, legerősebb hagyma is elkezd fonnyadni, rohadni. Itt most vonatkoztassunk el a növényi élettől, mint természeti jelenségtől. Innen tegyük társadalmi kontextusba, és mondjuk azt, hogy a negatív viszonyulásokból épülő szerkezetek nem időtállók.

Nézzük egy példán:

Első réteg: van egy rossz központi döntés, ami pl. oktatási szegregációt indít el. Ez elkezdi átrendezni egy iskolában, osztályban a tanulóösszetételt.

Második réteg: Több lesz a plusz pedagógiai munkát igénylő gyerek az iskolában, osztályban, az ehhez szükséges segítő szakértők nélkül, ugyanolyan osztálylétszámmal, mindenkinek egyenlő tempót, elsajátítandó ismeretanyagot jelentő központi elvárásokkal. Kellene pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, de nincs. A költségvetés nem teszi lehetővé a csoportbontást, nincs elég pedagógus, terem, stb. A gyerekek problémái kezeletlenek maradnak, a kezdetektől képtelenek haladni a többiekkel, a sok probléma miatt a pedagógusnak nem marad elég energiája arra sem, aki esetleg még képes lenne haladni. Egyre több a magatartási probléma, a gyerekek egymásban is erősítik a negatív viszonyulásokat.

Harmadik réteg: A pedagógus eszköztelenné válik, nem boldogul a gyerekekkel. Egy darabig próbálkozik, küzd, aztán egyre inkább negatívan reagál, kiabál, verbális agressziót alkalmaz, megaláz, néha már a keze is eljár, stb. A gyerekek erre hasonlóképpen reagálnak. A két negatív tendencia erősíteni kezdi egymást.

Negyedik réteg: Bejön a szülő az iskolába, mert a gyerek otthon panaszkodik, hogy a pedagógus kiabál vele. Egy másik szülő önbíráskodik: majd ő „megfegyelmezi” azt a gyereket, akivel az övének konfliktusa van. Egy harmadik felelősségre vonja a pedagógust, aki erre negatívan reagál, mire a szülő is támadásba lendül. A helyzet egyre jobban elmérgesedik. (Még mindig az osztályteremben vagyunk.)

Ötödik réteg: A pedagógus az óra után frusztráltan megy be a tanáriba. Partnert keres a frusztrációja feloldásához. A kollégák reakciója azonban többnyire nem javít a helyzeten. Vagy lenéző viszonyulással reagálnak („nálam nincs ilyen gond, én meg tudom oldani”), vagy együttérzéssel („nálad is? …én ugyanezt tapasztalom… ezekkel nem lehet…”), az előző esetben tovább rombolva az önbizalmat, az utóbbiban összekapaszkodva a negatív érzelmek mentén erősítenek rá a mártírszerepre, együtt folytatják a gyerek, és a szülő hibáztatását. Mindkettő negatívan hat, erősíti a rossz tendenciát, hiszen a hasonló esetek napi rendszerességgel ismétlődnek.

Hatodik réteg: Az eset (esetleg a szülő közreműködésével) eljut az igazgatóig, akitől ilyen reakciók érkezhetnek: „Mi lesz, ha megtudja a Tankerület?” „Azt akarod, hogy az újságok címlapjára kerüljünk?!” „Keress önállóan megoldást, én nem tudok segíteni. Azt várod, helyetted fegyelmezzek?!” Ebben az esetben mindegy, hogy védekezik-e a pedagógus, vagy támad. A negatív hatás mindenképpen erősödik.

Hetedik réteg: Az igazgatói „fejmosás” után visszamegy a pedagógus a tanáriba, és ekkor következik be az ötödik rétegnél említett frusztráció megerősödése. A kollégák, vagy megkérdőjelezik az érintett pedagógus szakmaiságát, vagy az igazgató ellenében együttéreznek vele: „veled is ilyen szemét volt?”

Nyolcadik réteg: Az eset híre eljut a Tankerülethez (esetenként a szülő közvetítésével) vagy, tegyük fel, az országos mérésben az érintett iskola, osztály a várható szint alatt teljesít. A Tankerület az igazgatót veszi elő, utasít, nem érdekli, hogy nincs elég segítő szakember, nem érdekli, hogy milyen a tanulói összetétel, neki az eredmény fontos, megró, felszólít. Az igazgató ezután frusztrált lesz, hiszen itt az ő szakmai kompetenciája is megkérdőjeleződik. A felelősséget a tantestületre hárítja, főleg azokra a kollégákra, akik már amúgy is „bűnösök”, akikkel korábban is gond volt. A negatív tendenciák egyre erősebbek…

A folyamat pedig nem áll meg. Újabb rétegek rakódnak le, gyerek-szülő-pedagógus-igazgató-fenntartó között újra és újra negatív interakciók játszódnak le, és ezek erősítik a hagymaszerkezetet, amitől nem várhatunk semmi jót. Legfeljebb annyit, hogy akár a hagyma, szétrothad, és a közeléből mindenki elmenekül.

Hol lehetne eltéríteni egy buroklevelet az igazodástól? Hogyan lehetne más növekedési útra téríteni? Elég volt már a felelősség tologatásából és az igazodásból! Valahol bele kellene állni a folyamatba, hogy változás kezdődjön.

De vajon ki lesz az, aki belekezd?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.31.
Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntart...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.31.
A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása
gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.07.31.
Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM
Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi orsz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep