Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. január 9. szerda, 7:38

36. esélyegyenlőségi napló

Tanártípusok? Vagy valami más?

Sokat figyelem a pedagógusokat. Próbálom megérteni, miért olyanok, amilyenek. Főleg azt, miért, hogyan lesz az elvárandó pozitív személyiség negatívvá. Hogy abban a személyiségjegyek, vagy valami más játszik e szerepet? Azt hiszem, a „valami más” erősebben beleszól ebbe. Hiszen, aki erre a pályára lépett, csak azért tette, mert alapvetően szerette a gyerekeket, az oktatást… De akkor mitől van, hogy egymás mellett tanítanak teljesen ellentétes hatások szerint működő pedagógusok?

Valami más van a dologban? Személyes élettörténetek? Egyéni vagy közösségi felelősségek?
Hogyan lehetne a pedagógusok kiégését megállítani? Kinek kellene erre figyelnie? Az igazgatónak? A közösségnek? Az oktatásirányításnak?

Az ünnep előtt sok adományt kaptunk. Szinte minden iskolába vihettünk ajándékokat, sok helyre azokon is túl, akik a művészeti oktatásunkban részesülnek. Mikuláscsomagokat, plüssfigurákat, iskolaszereket, társasjátékokat. A gyerekek egyforma örömmel fogadták, a pedagógusok azonban nem mindenhol így nyilvánultak meg.

Az egyik teremben példás rend. A megszokott három oszlopba rendezett padokon egyformán, csak a kinyitott olvasókönyvek fekszenek. Fegyelmezett, csendben ülő gyerekek. Semmi extra izgalom, mozgolódás az ajándékok láttán.

Próbálom kis kerettörténetbe fogni előre bejelentett látogatásunk célját, mesélni, hogy meglátogatott minket a Mikulás, de nem tudott mindenhova elmenni, és engem kért meg, hogy vigyem el oda, ahol jó gyerekek vannak. A gyerekek szeme már csillog…”Mert ugye tanító néni, itt jó gyerekek vannak?” – kérdezem cinkosan, remélve, partnerre találok. „Nem mondhatnám. – hangzik a szigorú válasz. – Mindig izegenek-mozognak, különösen matematika órán….nem figyelnek….és olyanok az eredményeik is…”

Kis rémület a gyerekek arcán….lehet, hogy nem kapnak semmit? De gyorsan osztani kezdjük az ajándékokat. Mivel vendégekkel vagyok, kérem a gyerekeket, mondják meg a nevüket, és azt is, melyik faluban laknak, hiszen több helyről járnak ide suliba. Megy is a dolog, miközben a tanító néni kommentálja a bemutatkozásokat. „Hát igen. Ennek tanítottam az apját is. Négy osztályt járt ki. Az anyja meg annyit se….” stb…

Már nagyon szeretnék túl lenni az egészen, kínos nekem, de semmiképp sem akarom megbántani. Mert tudom, az csak rontana a helyzeten. Kérek még egy kedves karácsonyi dalt tőlük….de a tanítónéni a Zengő ABC-t megfelelőbbnek érzi, kis célzással, hogy neki az a dolga, nem efféle, mint amit most csinálunk. A gyerekek hangosan, egyszerre kántálva mondják a verset, nem, nem téveszt senki, és mondja is mind, kivétel nélkül. A tanító néni láthatóan elégedett.

Aztán, a másik teremben az összetolt asztalok fölött karácsonyi díszeket készítő gyerekeket találunk. Kellemes, vidám zsongás, örömteli, elmélyült munka. Mosolygó tanító néni fogad, a gyerekek izgatottan, gyorsan helyezkednek el a teremben, hogy mindenki lásson, kényelmesen felénk fordulhasson. A szokásos mondókámmal kezdem. A kérdésemre, hogy vannak e itt rossz gyerekek, a tanító néni nemmel válaszol….A gyerekek ránéznek: – de hát Krisztián sokat rosszalkodik! Ő nagyon rossz! – mondják kórusban. –Jó, néha elevenebb kicsit, mit a többiek, de nem rosszaságból teszi…ugye Krisztián? És ezután biztosan jobban ügyel majd, tudom…igaz? – mondja a tanító néni. Krisztián buzgón és megkönnyebbülten bólogat.

Kérés nélkül is több dalt énekelnek, csillogó szemmel, boldogan. És nem tudom feledni azt a fiúcskát, aki egy kis plüssoroszlánt kapott, ahogy lehunyt szemmel ölelte az arcához, és olyan gyengédséggel simogatta a puha sörényét percekig, amilyet tőle még sosem láttam. Az otthoni nihil, alkoholista anyja, a szegénység, sokkal inkább az agresszív megnyilvánulásokat alapozta meg benne, és most, lám, világosan mutatja, mennyire tud gyengéd is lenni, szeretni.

Nem tudom, mit kellene tenni. Hogy azok is meglássák újra egy nyolcéves szemében, vagy egy mozdulatában azt, ami miatt itt vagyunk, a pályán. Mert örömöt, szeretetet csak akkor adhatunk, ha mi is örömünket leljük abban, amit teszünk. És azt hiszem, ez sokkal fontosabb, mint a Zengő ABC.

Mert a pedagógia titka, sikere úgy gondolom, nem csak a tananyagban van. Nem attól lesz jobb, ha azokat még pontosabban előírják. Hanem az „örülős” szemekben. A gyerekében és a pedagóguséban is.

Az azokhoz vezető utat pedig máshol és máshogyan kellene keresni.

L. Ritók Nóra

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.11.26.
ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2000 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN
napi térképek után most elkészült az őszi tiltakozások – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített térképe. A térképen mintegy 300 telep...
(Forrás: ckpinfo)
--
2022.11.24.
Toplistás tankerületi vezetők: mindenki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat kapott
„Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1,7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2022.11.24.
Súlyos bizonyítványt kapott a magyar oktatás
Egy új uniós jelentés adatokkal bizonyítja a magyar oktatás teljes kudarcát: az iskolai eredmények romlanak, az oktatásra fordított állami pénz kevés, egyre többen hullanak ki idő előtt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.11.24.
Kampányt hirdetett egy pedagóguscsoport, hogy kiderüljön, mit (nem) tud venni egy tanár a nettó órabéréből
Akciókampányt hirdetett a Pedagógus Egység nevű, a tanársztrájkhullám támogatására alakult csoport, hogy minél többeket rávegyen arra, hogy a nettó órabérét kiszámolva szembesüljö...
(Forrás: Mérce)
--
2022.11.23.
AZ UKRAJNAI MENEKÜLT GYEREKEKNEK NEM FELZÁRKÓZTATÁSRA, HANEM POZITÍV ÉLMÉNYEKRE LENNE SZÜKSÉGÜK AZ ISKOLÁBAN
Milyen szerepet tölthet be a művészet az oktatásban? Hogyan használható a kreatív pedagógia eszköztára a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási folyamataiban? Hogyan segíthetnék a külö...
(Forrás: Qubit)
--
2022.11.23.
„Komfortot találok a vagdosásban” – pánik, önsértés és mentális zavarok a gyermekeknél
„Kisebb lett a világ”, „ha valaki rámnéz, sírni tudnék”, „el akarok tűnni valahova”, „addig ütöm a bordáimat, amíg be nem húzódnak”, „nem lenne-e könnyebb, ha nem lenné...
(Forrás: Mandiner)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep