Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. október 16. vasárnap, 12:00

59. esélyegyenlőségi napló

Tanodák esélytelenségben1

Az oktatási rendszer úgy tűnik, egyre kevésbé képes betölteni esélykiegyenlítő funkcióját. Nehéz ma már antiszegregációról vagy deszegregációról beszélni a közoktatásban, a szegregáció úgy tűnik, megállíthatatlanul tör előre. Ahol legalább két iskola van, ott szinte mindenhol érzékelhető az elkülönülés a halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekektől. Sajnálatos jelenség lett az is, hogy a szegregálóhatás leginkább az egyházi iskolákhoz kötődik, ott a legtöbb helyen nagyságrendileg kevesebb a halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerek.

A folyamat persze nem most kezdődött, de az utóbbi években vitathatatlanul felerősödött. Ezért is indult nemrég kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

A probléma orvoslására épült ki a tanodarendszer, ami az iskolarendszer mellett, többnyire civilek által működtetett délutáni fejlesztési formája lett a lemorzsolódásnak leginkább kitetteknek. Persze, jobb lenne az oktatási rendszert esélykiegyenlítővé tenni, ám ez, ha nem is logikusabb, de kényelmesebb megoldásnak tűnik. A forrását uniós támogatások adják, tehát pályázati rendszerben működik, ennek összes negatív hozadékával.

Az egyik a szakaszosság, a pályázatok közti szünet évekig is eltart, ott, ahol a folyamatosság a siker egyik feltétele lenne. A másik az elbírálások furcsasága, ami itt is, mint lassan mindenhol érzékelhetően átpolitizálódik, felbukkan benne a korrupció is, és ez, mivel a célcsoportot a szegénységben élő gyerekek jelentik, csak fokozza az egésznek az abszurditását.

Alig tíz napja rázta meg az esélyegyenlőség civil rendszerét a tanodapályázatok eredményhirdetése. Sok, évek óta működő tanoda kapott elutasítást, olyan indoklásokkal, amelyeknek szakmaisága erősen megkérdőjelezhető.

Támogatás nélkül maradtak a települések életébe beépült, sikeres módszertannal, bizonyítható eredményekkel rendelkező szervezetek. Így mi is, az Igazgyöngy Alapítvány Toldi Tanodája, a Tanodaplatform tagjainak zömével együtt, akikkel három éve kezdtük el a tanoda­sztenderd kidolgozását, leírást arról, milyen a jó tanoda.

Az elutasított tanodák névsora is sokkoló volt, de a nyerteseké nem kevésbé. Mi, akik az esélyteremtés terén dolgozunk, hálózatoknak vagyunk tagjai, szakmai fórumokon vagyunk jelen, publikálunk, tapasztalatot cserélünk, rálátásunk van az egész ország területén az esélyegyenlőségre, értetlenül néztük az ismeretlen nyerteseket, némelyik tíznél több nyertes tanodapályázattal.

Néztük a neveket és nem értettük. De nem volt érthető az eredmény településenként sem. Mert olyan pályázók is nyertek, akik eddig nem a szegény gyerekek felé forduló oktatásuk miatt, hanem épp a szegregáló hatásukkal tűntek fel. Így volt ez például az egyik hajdú-bihari település esetében, ahol a református egyház által fenntartott iskolában nagyságrendileg kevesebb halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma gyermek tanul, mint ugyanitt az államiban, ahol ez az arány sokkolóan magas. Épp az egyházi iskola és a szabad iskolaválasztás eredményezte a településen az állami intézmény szegregálódását. Az Igazgyöngy pályázatát az állami iskolába járó toldi gyerekek tanodájával elutasították, míg az egyház pályázata nyertes lett. Ők nyertek, akiknek eddig nem is volt tanodája, minek is lett volna, mikor a célcsoport a másik iskolában van. Ráadásul az EMMI közleményben tájékoztatott: csak a legjobb tanodák nyerhettek. De mitől jobb az, aki eddig nem is működött, mint az, akinek szakmaisága már bizonyított?

Mindenféle hír kering most: listákról, akiknek nyernie kellett, és olyanokról, akiket el kellett utasítani. A szakmai értékelés hiányáról, kézi vezérlésű rendszerekről. Cégekről, akik megírták a pályázatot, tuti nyeréssel, hogy aztán mindenféle torz programmal szippantsák vissza a nekik járó pénzeket, például 100 ezer forintos tornaórával vagy milliós minőségbiztosítási tanulmányokkal.

Hogy mi ezekben az igazság és mi a csúsztatás, ki tudja? Egy biztos: a vesztesei ennek az egésznek újra azok, akiknek a legnagyobb segítségre lenne szüksége. Az esélytelenségben élő gyerekek.

L. Ritók Nóra

1Az írás eredetileg a Hajdú-Bihar megyei Napló 2016. október 8-i számában jelent meg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Sorra fújják le a szóbeli felvételi vizsgákat a középiskolák a járványhelyzet miatt
Több budapesti és vidéki középiskolában törölték a szóbeli felvételi vizsgákat a fokozódó járványhelyzet miatt, erről az elmúlt napokban értesítették a szülőket és a diákokat....
(Forrás: eduline)
--
2021.03.03.
Ezekben a pillanatokban tarolja le a koronavírus a magyar iskolákat – Azonnali zárást kérnek a tanárok
Egyre több iskolában és óvodában terjed a koronavírus-járvány, az adatok gyakorlatilag napról napra romlanak. Ha a kormány nem zárja be az iskolákat, akkor hamarosan a koronavírus-járvá...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.03.03.
Hiánypótló mesterségesintelligencia-oktatás indul
A gazdaság minden szegmensében használják már a mesterséges intelligenciát (MI), vagyis a munkaerőpiacra kerülőknek tisztában kell lenniük az új technológia mibenlétével. Azonban erre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.03.03.
A Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke a differenciált döntések híve
A járványhelyzettől függetlenül is abban hiszek, hogy a szükséges teendőket helyben, de legalábbis a lokális viszonyok ismeretében érdemes meghozni. Jelenleg az általános iskolákban hagyom...
(Forrás: Kis Alföld)
--
2021.03.03.
Akiknek már idegen a tekenő – Zárszó a „Jókai-riadalomhoz”
Tanulhatunk-e valamit a Jókai-riadalomból? Talán annyit, hogy még sincs akkora baj. Nagyon is él a hagyomány, s bizony sokkal nagyobb a kötőereje, mint az előbb kifejtettem: éppen úgy feszü...
(Forrás: válasz online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep