Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. május 10. kedd, 8:17

21. esélyegyenlőségi napló

A „portás bácsik”

Pár éve figyelem ezt is. Mert sokáig nem voltak az általános iskolákban ilyen munkakörök. Sok iskolában ma sincsenek. De gyakoriak ma azokban az iskolákban, ahol magas a cigány, a HHH gyerekek aránya. És a munkájuk is eltér kicsit a „portás bácsiétól”, bár a gyerekek így hívják őket. Sokkal inkább a biztonsági őrre emlékeztet. Az általános iskolákban.

Amikor esélyegyenlőségi szakértői munkám során sokfele megfordultam, akkor tűnt fel ez az egész. Azokban az iskolákban találkoztam először velük, ahol kulcsra zárják a bejárati ajtót. Belülről. Iskolaidőben. Amikor rákérdeztem, miért, egyértelmű volt a válasz. – Hát, hogy ne jöjjenek be a szülők. Azok. Tudja, a cigányok.

Akkor, ott, csak ennyit érzékeltem. Hogy nyitják-zárják az ajtót. Kicsit furcsálltam, hisz a szülői házzal fenntartott partneri viszonnyal (ami kiemelt sikerterület minden SZMSZ-ben, MIP-ben) nem igazán van ez összhangban, de hát annyi minden nem úgy van, ahogy azt a törvények, dokumentumok előírják…

Bazsó László rajza

Aztán már figyeltem őket. Volt, ahol még külön érdemként tüntették fel az alkalmazását, a település példaértékű integrációs munkája csúcsaként. Mert erre cigányt alkalmaztak. Természetesen a közfoglalkoztatás keretében. Jól megtermett, nagyhangú férfit.

Először még irigyeltem is…milyen jó, hogy így be tudják vonni őket. Aztán, amikor beleláttam, kiderült, nem pontosan így van. Az ő feladatában nem a cigánysága, a tolerancia ténye a fontos, sokkal inkább a fizikai ereje. Mert azokat a gyerekeket, akikkel a tanárok órákon nem bírtak, ő fegyelmezte meg. A saját eszközeivel. Néha ott ültek a folyosón vele egész órán át. Gyakran többen is. Így volt fenntartható a rend. Tanulás? Az ebbe az adott gyerekeket illetően nem fért bele. Csak a felügyelet.

Friss élményem most két ilyen emberrel volt. Az egyikük egy városszéli iskolában dolgozik. Az ajtóra ügyel. Az anyák napjára érkező anyukákat szúrós szemmel vizslatva, egyenként engedi be. Főleg a cigányokat. Lehangoló, az ünnepi hangulattal össze nem egyeztető ez. De nem zavarja. Úgy tűnik, senki nem találja ellentmondásosnak. A pedagógusok sem, és az anyukák sem. Halkan, lesütött szemmel besomfordálnak az ajtón. Szigorúan egyesével.

A másik egy kisváros alsó tagozatos iskolaépületében felügyel. Amikor befordulok a suli elé az autómmal, a gyerekek már várnak. Zömük cigány. Izgatottan, és nyilván túl hangosan örülnek, integetnek az ajtó üvegén át. Mire beérek, elparancsolja őket onnan. Jobb, ha nem hallom a szavait.

Aztán, mikor benyitok, már áll az aula közepén, mint egy kiképzőtiszt, terpeszállásban, hátrakulcsolt kézzel, és mereven néz előre. A gyerekek a folyosó sarkánál kukucskálnak, suttognak. Amikor belépek, kettő nem bírja, elém rohan. Közben rásandítanak a „portás bácsira”. Annak arca rezzenéstelen. Természetes, hogy amikor elhaladok mellette, nekem sem köszön. Persze én köszönök. Előre is. Mert úgy illik. Akkor morog valamit.

Ő is azért van alkalmazásban, hogy segítse a rend fenntartását. Fizikai erejével, hangjával. A legfontosabb alkalmazási feltétel az lehet, hogy tartsanak tőle.

Nem kimondottan gyerekközpontú munkakör. Nem is ez a célja. Hanem annak az egyre növekvő problémahalmaznak a kényszerrel történő visszaszorítása, amivel az iskola nem tud mit kezdeni. Igen, szándékosan írom így: visszaszorítása. És nem a megoldása. Sokkal inkább az elfojtása bent, majd kiszorítása az iskola falai közül. Mintha attól bármi is megoldódna!

Most ez az irány körvonalazódik. Lehet: a közoktatási törvénytervezet készítőinek figyelmébe kellene ajánlani ezt a munkakört. Mondjuk a fejlesztő pedagógus helyett. Ráadásul ez jól harmonizálható lenne a 30 napos közfoglalkoztatással. Hiszen semmi sem kell hozzá, csak egy kigyúrt férfi, akinek nagy hangja van. Ilyen meg mostanság van munka nélkül elég…

L.Ritók Nóra

14 üzenet

  1. csilla szerint:

    Vajon tükrözi-e ez az intézmény vezetőjének, pedagógusainak pedagógiai hozzáállását? Hát, lehet, hogy igen?! Én, Te tűrnéd?

  2. L. Ritók Nóra szerint:

    Én biztos nem,de másoknak meg ez a természetes…illeszkedik hozzá a legutóbbi blogom (az anyák napi)is az fn-en. Mondanom se kell, az egyik itt említett iskolában történt az is…úgyhogy náluk rendszerben vannak a dolgok.
    Az, hogy milyenben, más kérdés.

  3. csilla szerint:

    Ez a baj, pont ez. A rendszer egy lenne, csak a helyi sajátosságokat értékelik máshogy egyes fenntartók és a nekik megfelelni akaró igazgatók és a beosztott közalkalmazottak. Nincs is egységes szemléletünk és megsértődünk, ha egyesek miatt fel akarják emelni az óraszámokat. Nézzük már egymást differenciáltan végre: nem vagyunk egyformák. Csak egy van, amiben egyetértünk: keveset keresünk. A többi megalkuvás, valamivel, valakikkel valamiért, de nem a szakma, a hivatás már régen a cél, vagy legalább is kevés helyen. Az aki kiabálni kezd bármilyen szakmai cél miatt: kirekesztetté válik, nem találja az utat a sajátjai közé: azok zárják ki akikhez tartozna, mert ő miatta van, lesz félni valója, ha mellette nyilatkoznának. szerintem. és csak szerintem? meglepődnék, ha ezen az oldalon is sokat támogatnának. Amikor szakmai oldalról beszélünk a kontraszelekcióról, miért nem látjuk be, hogy a kontraszelektált stabilizálja a kívánt rossz helyzetet? Miért vállalunk vele közösséget? miért nem lökjük ki magunk közül? Mi is hallgatunk, mert még mindig azt hisszük , hogy magunkat csendben, udvariasan legalább a gyermekek érdekében, szélmalomharccal megmentjük, átmentjük. De nem! Csak ártunk. magunknak és azoknak is akikért küzdünk. magunkat donkihóténak nézetjük. Egy portás ellen sem merünk szólni, aki közfoglalkoztatott? akkor ki ellen?, valakikért?

  4. S. Maria szerint:

    Idosebbek emlekeznek meg arra az idore amikor valakinek csupan felnott pozicioja eleg volt arra hogy egy helytelenul viselkedo gyereket bizonyos ertekekre figyelmeztessen. Azutan a gyerek a csaladokban atvette a vezeto szerepet, ehhez igazodva kozponti helyet kezdett elfoglalni a tarsadalomban. Keves ido mulva megszakadt az a generacios lanc amit az elozo generaciok tisztelete es tekintelye fuzott ossze. Ha nincs vallas ami ezt eloirja, ha nincs kozosseg ami ezt megtanitja, ha nincs muveszet ami ezt kepviseli, marad a megfelemlites es erofoleny: ezt testesitik meg az iskola kapujaban ulo rendorok egyenruhat es fegyvert viselve, vagy anelkul.

  5. Juli szerint:

    Kedves Mari! Az a korábbi tekintély, amely pusztán a felnőtt pozíciójából eredt már évtizedek óta nem létezik. A generációs láncok is szét töredezettek, elég baj az. A gyerek központi szerepe a családban – nálunk – több ok miatt is egyre kevésbé igaz. (Erről a kérdésről már régóta tervezünk többet is írni.) A gondot fokozza, hogy általában nincs biztonság, szétzilálódnak a családok, talajtalanná válnak a felnőttek (szülői és tanári szerepükben is). Erről is kell majd még beszélnünk. Bizonyított tény, hogy az iskolai erőszak terjedésének legfőbb oka az egyidejűleg támogatást és kontrollt nyújtani képes felnőttek fájó hiánya. Mindezt kiváltani félelmet keltő, a testi erő fölényét kihasználó rendteremtőkkel egy gyerekintézményben borzalmas és félelmetes. Ehhez jön még az a körülmény, hogy az írásban szereplő őrző-védő emberek a legdiszkrimináltabb rétegekből jönnek, és van mit megtorolniuk. A várható következmények pedig beláthatatlanok.

  6. S. Maria szerint:

    Kedves Juli,

    Koszonom a kiegeszitest.
    Sajnos amit irsz, igaz. Ha tovabb gondolom amit mondasz, akkor ma a problema nem az hogy ki mikor foglal el kozponti szerepet, hanem az hogy egyaltalan elfoglal-e valamilyen szerepet ami funkcionalisan a csalad, az iskola es a tasadalom mukodokepessegehez hozzajarul.

    Peldaul hallottam, hogy a hagyomanyokat egyaltalan nem koveto zsido csaladokban a gyerekek kezdik atvenni az apak hagyomanyos szerepet pl. az altaluk felelevenitett es ujra gyakorolt vallasi ritualekban. Ugyanez a szerep csere figyelheto meg az emigrans csaladokban, ahol a gyerekek atveszik szuleik szerepet a tarsadalmi kapcsolatok teren. A szetzilalodott csaladokban azonban, ahogy te mondod, nincs kozponti szerepe a gyerekeknek, es a teny az hogy senkinek sincs. A felnottek hianya igy dupla hiany mert sem a csalad sem a tarsadalom nem all a gyerekek mogott.

    Megis, meg ebben is azt latom hogy valamilyen szinten a gyerek kozponti szerepe nem valtozik, csak negativva valik: ahogy korabban kozpontba allitottuk ot mint “a szulok sikereinek zalogat”, ahogy kiszolgalni es szolgalni kezdtuk ot mint “ertekes tulajdonunkat”, most ora mutogatunk, az o csodjet latjuk, nala kifogasoljuk a jovokep hianyat, ot okoljuk hogy semmink sem maradt, meg o sem akivel eddig reprezentalhattunk. Ez, ugy hiszem, tarsadalmi szinten is igaz.

    Az tarsadalmi szegregacio legszembetunobb bizonyitekai az oktatasi intezmenyekben mukodo “portas bacsik”. Az ellehetetlenult retegek folott felelmetes rendteremtok uralkodnak. Kik vannak a gazdag privat iskolakban? Nem ok. Ott az uzleti elet “menedzserei” egeszen mas stilusban lepnek fel. Az elso “poras bacsi” megfelemliteni akar es a gyerek ertektelensegere ujjal mutogat; a masik hosszu tavu uzleti kapcsolatot akar es a soszor meg sem levo (vagy hamis) ertekekre mutat. Gondolom otthon is mindketto megtalalhato. Nagyon erdekesnek tartom Nora cikket a “portas bacsik” szereperol ebben a folyamatban. Erdemes tovabb gondolkodni es beszelni rola.

  7. csilla szerint:

    és azokról is szóljunk,akik engedték, létrehozták, és hagyták működni őket egy comenius 2000-ben: hol volt a helyük? ki felejtette el jelezni őket? a folyamat majdnem tizen éves, felnőtt két geeráció aki ezt láthatta. a mi felelősségünk is, mert nem kiabáltunk, csak helyben, pedig mindenkinek kiáltani lett volna kötelessége, túl sok kötelesség mellet alkudtunk meg a portás csak egy volt.

  8. L. Ritók Nóra szerint:

    Az efféle portás bácsik megjelenése pontosan illik abba a folyamatba, ahogy az iskola elkezdett olyan helyből, ahol jó lenni (ha egyáltalán volt ilyen, de a mostanihoz képest biztosan volt)átalakulni valami mássá, egy hivatalként működő valamivé, ahol a munkaidő és az adminisztráció a fő szervező. Ahol a gyerek a sor végén van. Az a szörnyű számomra, hogy ez kezd rendszerré szerveződni az iskolában, ez a szemlélet uralja a pedagógusokat, a takarítónőket, az intézményvezetőket, és a fenntartókat is. Fokozom: ez kezdi jellemezni a felkért (un.fenntartóbarát, jól megfizetett)szakértőket is. Akik manapság segítik az ilyen iskolákban, ahol a HHH arány magas a szegregációt, a kirekesztést, a büntetést, stb.. És még mindig fokozható: azt gondolom, a készülő törvénytervezet is ezt támogatja.

  9. csilla szerint:

    Igen Nóra, ez így van. Emlékszem, amikor több mint tíz éve jött az első nagyszerű ötlet, hogy a délutános pedagógusok helyett közhasznú munkásokkal tudnám csökkenteni az óvoda bérköltségét. Ma már van közhasznú pedagógus, aki sajnos a munkanélküliség kettős forgójában örül ennek a lehetőségnek is, csak a szépséghiba az, hogy egy megszntetett státuszon dolgozik. Olyanról is tudok, aki a saját helyén közhasznú. Ez szakmailag még jó is, de emberileg!!!! És hagytuk!

  10. L. Ritók Nóra szerint:

    Igen, Csilla, ilyen, amit írsz, errefelé is gyakori.
    De ezek a "költséghatékony" megoldások mindig a fenntartótól jönnek….és az állami iskoláknál az igazgatók zöme nem mer ellentmondani, mert akkor biztosan nem támogatják a következő pályázatát.
    Furcsa ez is: hová lettek a harcos igazgatók?
    Ez is messzire nyúlik…attól tartok már-már politikai színtérre. És ott a morál más törvényeket ír elő. Legalábbis ma, nálunk.

  11. S. Maria szerint:

    Nemcsak a politika hat a moralis torvenyekre hanem az a gazdasagi forma is amit ma szabadversenyes kapitalizmusnak hivunk. Milyen fajo szivvel irom le a tenyt, hogy az ember erteke az uzleti profit fontossagahoz kepest semminek tunik.

    A biztonsag az iskolakban nem a gyerekek biztonsagat jelenti, hanem a penz biztonsagat. Amikor az iskolak bizonyitani akarjak hogy biztonsagos helyek, eloszor azt mutatjak hogy minimalizalni tudjak a kisebbsegi es hatranyos helyzetu diakok jelenletebol eredo problemakat; igyekeznek tehat nem eszrevenni ezeket hogy ne legyen irasos nyoma a megoldatlan problemaknak. Masodszor, ha mar eszre kell venniuk ezeket, egy eros embert alkalmazni veluk szemben egyszerubb es olcsobb mint jo szakemberekhez kuldeni a gyereket es felfedni a realis problemakat. Attol felnek hogy azzal meg tobb idot es penzt emesztene fol az ugy.

    Emlekszem egy esetre amikor egy biztonsagi szempontbol “veszelyes” altalanos iskolaban helyettesitettem es elmondtak a kovetkezo biztonsagi kodokat:

    1.A problemas gyerekek listaja a falon van.
    2.Ha ezek kozul valaki ujbol rendetlenkedik, az osztalybol fel kell hivni a biztonsagi ort.
    3.A gyereket a biztonsagi or lekiseri es orizetben tartja.
    4.Ha a biztonsagi or ugy iteli hogy nem tud elbanni a problemas gyerekkel, bejelentest tesz az igazgatonal is.

    Amerikaban a biztonsagi orok egyenruhas rendorok es fegyvert hordanak. A gyerekek nagy tobbsege megkerdezi hogy a fegyver igazi-e. Azutan a tobbseguk tiszteletet mutat – a fegyvernek.

  12. L. Ritók Nóra szerint:

    Akkor ez a jövő? Nem túl rózsás…A múltkor mondta nekem valaki, hogy valami felmérésben olvasta, az amerikai feketék közül, a 30 év alatti férfiaknál kimagaslóan sok a börtönviseltek aránya. Már nem emlékszem pontosan, de ijesztő százalékot mondott.Nem lehet gátat szabni, csak így túlélve a dolgot? Ez is egy út, amit az ember jelöl ki, és nincs letérés erről? Uganolyan önpusztító, mint a többi, amin elrendelten haladunk lassan a vég felé?

  13. S. Maria szerint:

    Az amerikai feketek helyzetere jellemzo az a jolismert teny hogy joval tobb fiatal afro-amerikai ferfi van bortonben mint egyetemen. A szazalekos arany igen magas; ez azonban a gettosodassal, az apa nelkuli csaladokkal, a drog fogyasztassal es a tortenelem atkaval: a diszkriminacioval fugg ossze.(Ez csak nehany dolog.)

    Az iskolaknak ezekkel a problemakkal kell eloszor megkuzdeniuk, ami azt jelenti hogy eloszor is meg kell vedeni a gyerekeket mindattol ami az iskolan kivul var rajuk. Ugyanabban az iskolaban amirol mar irtam, egy hateves fekete kisfiu minden penteken nehany oraval a hazamenes elott az asztal ala maszott es semmivel sem lehetett onnan kihozni. Egy ido utan mar egy tanar sem akarta kiszedni ot, mert megertettuk hogy a gyerek fel hetvegen hazamenni.

    Mas gyerekek a meseszonyegen ulve arrol meseltek kinek az anyukajat tartoztattak le elozo nap mert lopott valamelyik uzletbol. A kislanyok sexualis zaklatasra utalo megjegyzeseket tesznek naponta. Ez nem az a kornyezet ahol a tanitas szinvonala huzza meg a valasztovonalat, hanem az, hogy a pedagogus aki kozottuk marad, meddig kepes moralis tanitast, megertest es olelest adni a gyerekeknek.

    Bizonyos ertelemben tehat igaz az hogy a veg fele haladunk, de ez a gyerekeknek csak a kezdet.

  14. S.Linda szerint:

    16 éves fiam egy dél Londoni középiskolába felvételizett tavaly. A recepciós hölgy egy vastag üvegkalitkában ült, mikrofonon keresztül lehetett beszélni vele. Hatalmas fekete biztonsági őr állt a kalitka után, ott voltak a kapuk. A diákok csak igazolvánnyal mehettek be, amit a kapuhoz érintettek. A diákok 90 százaléka fekete volt. Mondanom sem kell, a gyerekem a sikeres felvételi után gyorsan igyekezett elfelejteni az iskolát. Egy másikba ment, ahol nincs őr, a recepciós csak egy íróasztalnál ül, és bárkit beenged az iskolába, aki mondja, hogy hová megy, és kit keres.Ide fehérek járnak.
    Igaz, hogy ez már nem általános iskola.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep