Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2010. augusztus 20. péntek, 18:40

Esélyegyenlőségi napló, 12. rész

Boldog szegények?
Avagy ki számíthat sikeresebb életpályára

A nyár során több gyereket tudtunk patronálókhoz vinni, és több látogatónk is volt, aki a mélyszegénységben élők helyzetét próbálta megérteni. Természetes, hogy a tapasztalatokból mindenki véleményt formál, megoldást keres, mérlegel.

Többen érdekes szemszögből nézik a helyzetet.

Egyesek megfogalmazták azt a tényt, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek érzelmekben gazdagok, kiegyensúlyozottnak, boldognak tűnnek. A körülményeik miatt bizonyára siránkozó, kesergő, de legalábbis depresszióba süllyedt gyerekeket vártak. Ehhez képest boldog, mosolygó gyerekek szaladtak elénk, akik ölelgetve üdvözöltek bennünket, „csüngtek” rajtunk, és, ha mezítláb is, ha többen ruhátlanul is, ha koszosan, tetvesen is, de határtalan örömmel élték meg a találkozást. A kép csak tovább javult, amikor a foglakozást uzsonnával egészítettük ki. Boldogan rajzoltak, játszottak, papírsárkányoztak attól függően, hogy éppen mire adódott lehetőség. Veszekedés is csak az adományok körül bontakozott ki, hiszen nem juthatott mindenkinek egyforma focilabda vagy kisautó.

Szóval, akinek volt összehasonlítási alapja a fővárosi, gazdag gyerekekkel, azok azt mondták, a mi gyerekeink egészségesebb lelkületűek, mint a mindenhez könnyedén hozzájutó gazdagok. Számukra úgy tűnt, hogy a mieink boldogabbak, érzelmekben gazdagabbak, jobbak és stabilabbak az emberi kapcsolataik. Mert azok a gazdag gyerekek csak ülnek a mindennel ellátott szobáikban, de nincs örömük benne, a szüleikkel sem jó a kapcsolatuk, gyakran kábítószereznek, ellenőrizetlenül lesznek rabjai különféle káros szenvedélyeknek stb.

Biztosan így van. Nem vitatom: az első benyomások talán ezt sugallják.

Ám ha végiggondoljuk az életesélyeket, nem hiszem, hogy irigyelnünk kellene a mieinket, és hozzájuk képest szánakoznunk a gazdag gyerekeken. Hiszen ott a legtehetségtelenebb számára is megnyílhat az út. Ő feltételezhetően el fogja végezni az iskoláit, és megszerez legalább annyi tudást, ami segít neki elindulni valamerre. Nálunk a legtehetségesebbet is lehúzza a nyomor, az itteni iskola nem tudja felvenni a harcot a családok által képviselt értékrenddel, amit meghatároz a szülők iskolázatlansága és a munkalehetőségek hiánya.

Tisztában vagyok persze azzal:, hogy a fővárosi gazdag családból származó gyerekek között is akadnak olyanok, akik már szinte az összes középiskolát bejárták, és sehol sem képesek megállni a helyüket. De még nekik is van valami lehetőségük. Számukra addig keresnek, amíg nem találnak, többé-kevésbé megfelelő intézményt. Aki nálunk kimarad az iskolából, annak nincs más lehetősége: végérvényesen lemorzsolódik.

Mindkét említett kategóriában lehetnek kivételek, de engem a többség sorsa nyomaszt. Gondoljunk csak Maslow szükséglethierarchiájára! Akinek hiányoznak az alapvető létezési feltételei, annál a magasabb rendű szükségletek meg sem jelennek már. Márpedig a mélyszegénységben élő gyerekeknél a piramis alapját képező szükségletek maradnak kielégítetlenül.

L. Ritók Nóra

26 üzenet

  1. csilla szerint:

    Az integráció valyon mit jelent? Konkretizáljuk már a fogalmat!
    Nálam: pedagógiai-szemléleti-módszertani, szociális: család, utca, település, kisközösség, fenntartó: elkötelezettség, támogatottság, törvényi háttér: számonkérhetőség, differenciálhatóság, elérhetőség szolgáltatásban, támogatott szolgáltatás és fizető képes szolgáltatás egyaránt.
    méltányosság: a jogosultságok odaítélésének megszerzése kapcsán.
    Ki a szegény? Boldogok a lelki szegények? Polcz Alain is tudna a gyógyíthatatlan beteg gyermekekről ma idevalót mondani. Ki a pedagógialag javítható és ki nem? Kinek az érdeke egy családban gondozott halmozottan fogyatékos gyermek törvény szerinti integrációja és kényszerű fejlesztése: vizsgáljuk már felül az SNI kódokat! ne szégyeljük már bevallani, hogy a szakma tévedett. Vagy akitől már átvettük a kódokat, korábban tévedtek, és a mai viszonyok között normatíve nem, intézményesülve meg pláne nem alkalmazhatók. Pláne nem általánosan: szegregáció, integráció, családi gondozás, anyagi eltarthatóság, otthoni ápolás, intézményi keretek.
    szerintetek?

  2. zöldbéka szerint:

    Nekem ezt nagyon nem kell kommentálnom: a Zöld könyvben Csépe nagyon is konkrétan kimondja az egész rákfenéjét: a normatíva, a rendelkezésre álló támogatások mértéke döntően befolyásolja, hogy ki milyen iskola típusba kerül, kinek milyen fejlesztés jár, illetve milyen támogatásra lenne szüksége. Ráadásul:„Ma Magyarországon a szakdiagnózisokért felelős szakemberek, bármely intézménytípusban dolgozzanak is, beméretlen, normaértékek nélküli eljárásokkal, esetleg külföldről beszerzett, a szerzői jogokat sértő tesztmásolatokkal, nemritkán rossz minőségű magyar adaptációkkal dolgoznak. … Megállapítható tehát, hogy mivel Magyarországon nincs egységes diagnosztikai rendszer, egységes, országos érvényű diagnosztikai protokoll sem létezhet.” Csépe Valéria, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008
    Amíg az "anyagi" eszközök döntik el, hogy egy gyermek értelmi fogyatékos vagy sem, addig kár itt mindenről beszélni.
    Azért egy konkrét példát mondanék: az (enyhe értelmi fogyatékosok)SNI-a gyerekek száma a gyógypedagógiai iskolákban (kisegítő) drasztikusan csökkent az elmúlt években (nálunk 120-150-ről 50-re), addig a velünk egy épületben levő többségi iskolában a tanulók majd fele SNI-a, SNI-b gyerek. "Természetesen" ott nincs gyógypedagógus alkalmazva, fejlesztő pedagógus se nagyon. A mi iskolatípusaink, úgy látszik, szép lassan elsorvadnak az "integráció" jegyében. Az senkinek nem tűnik fel, hogy ezt már megjátszotta néhány ország (pl az olaszok), akik megszűntették az iskoláztatásnak ezt a fokát, majd kétségbeesetten próbálták visszaállítani. Olyan ez, mit a 80-as években a bölcsőde bezárások, most meg kétségbeesetten és sűrgősen próbálják visszaépíteni – persze sokkal többért, mit, amit nyertek annak idején. Azt gondolom, hogy össze-vissza kapkod az ország, egymással ellentétes, de legalábbis így is- úgy is értelmezhető törvények vagy éppenséggel rossz rendeletek kuszaságában elvesznek a gyerekek.
    Nagyon jó lenne, ha végre ezek meghozatalába beleszólhatnának azok is, akik valóban ott állnak a végeken "egyszerű" pedagógusként, akik valóban értenek hozzá a gyakorlatban és nem csak elméletben, mert e kettő ritkán fedi egymást.Mert akkor ez a pedagógus el tudná mondani, hogy nem szabad 25 fős osztályba 8 SNI-s gyereket "integrálni" – persze így nagyobb a normatíva – köztük 5 SNI-a, egy mutista, egy autisztikus, a többiek magatartászavarosak és minden dis-es problémával rendelkeznek.
    Addig meg ül az autisztikus (vagy autista??) gyerek nyolcadmagával a többségi iskola 25 fős osztályában: órán csak pörgeti ujjai között a ceruzáját,néha tagolatlan üvöltésben tör ki, míg társa, a mutista kislány évekig meg sem szólal – nem is fog, mert a tanító nem ért hozzá, a szerencsés esetben adott heti 1 óra fejlesztés meg nem elég és a tanító kétségbeesetten nézi csak, mert nem tud vele mit kezdeni. Tényleg ez az integráció?

  3. L. Ritók Nóra szerint:

    Azt írod, Csilla, hogy ne szégyeljük bevallani, hogy a szakma tévedett…Sosem vallja be senki. Sem a pedagógus, sem a hivatal, senki, aki azon az oldalon van. Nemrég nagyon rossz helyzetbe kerültem egy gyerek kiemelése miatt, még várom, hogy csituljanak az indulatok, addig nem írom meg, mert másokat ( a családot) hozzam rosszabb helyzetbe. Csak annyit most, hogy felelősségek sora derült ki a kiemelés kapcsán, amit én kezdeményeztem. És tudod mi történt? Ahelyett, hogy beismerték volna, hogy hibáztak, nem figyeltek, rossz döntések sorát hozták, egy hónapig visszmenőleg jegyzőkönyveket gyártottak, teljesen fölöslegel látogatásokat tettek (amit előtte sosem), aztán támadásba lendültek, hogy bebitonyítsák, én vagyok a hibás mindenért (meg persze a cigányok, dehát ezt mindenki egyből előkapja), ők maguk a tökéletesek. És ebben mindannyian egyetértettek: az általános iskola, a családsegítő, a gyámügy, a védőnő, és a jegyző is…Úgyhogy azt hiszem, az is egy paradigmaváltás lenne, ha ez a réteg beismerné egyszer: bocs, és sem vagyok tökéletes, velem is előfordul, hogy hibásan döntök.

  4. Juli szerint:

    Kedves Béka! Indítottatok egy új témát a fogyatékkal élők integrációjáról. Nincs kedved egy oldalban azt, amit itt kommentben összefoglaltál megírni vitaindításként? Van ugyan köze egymáshoz a két ügynek, de a romaprobléma (csak részben a romaintegráció) , amiről Nóra sorozata szól, más hangsúlyokat jelez. Jó lenne viszont, ha nem sorvadna el ezen belül a Ti témátok. Előre is köszönöm, ha megírod.

  5. Zsuzsi szerint:

    Az értelmi fogyatékosok integrációja elhibázott politikai döntés volt, amit úgy tűnik, senki nem akar helyrehozni. Éppen azt sérti a legjobban, aminek a nevében a létjogosultságát hangoztatják: az esélyegyenlőséget. Mert amellett, hogy nem minden gyerek integrálható, már csak hab a tortán, hogy a pedagógusok sincsenek erre felkészítve. És nem a 30-60 órás gyorstalpalókra gondolok, hanem a tanárképzés első napjától indított komoly szakmai ismeretek megszerzésére.
    Az integrációba bekerülő értelmileg sérült gyerekeknek a normál iskolákban esélyük sincs arra, hogy akár csak egyetlen egyszer valamiben ők legyenek a legjobbak, legügyesebbek. Ha valamivel, hát ezzel végleg meg lehet nyomorítani őket és a családjukat is. Vannak persze kivételek, nekem is volt ilyen tanítványom, de a számuk annyira elenyésző, hogy nem indokolja a rendszer fenntartását.
    Örülnék, ha erről a témáról vitát indítanátok, mert mondanivalóm nekem is lenne bőven!

  6. csilla szerint:

    1. családgondozóként iskolát keresünk a gyámügyi előadómmal: nem sni-s, 17 éves, általános iskola 8. osztályában 6 tantárgyból bukott tanulónak, akinek most a sikertelen pótvizsga után határozattal megszüntetették tanulói jogviszonyát.
    segítetek? lehet itt még segíteni? ki mulasztott, kik mulasztottak?
    2. Nem lehetne összehangolni az oktatási intézmények pótvizsgáztatását? arra gondolok, hogy az általános iskolában mondjuk augusztus 15-20-ig, a középfokú oktatási intézményekben meg augusztus 21-25-ig. van ennek valami akadálya?
    A középiskolák a mi térségünkben sokszor találkoznak azzal, hogy a 8. osztályos gyermek még ilyenkor pótvizsgázik, és így a középiskolák bizonytalanok az osztálylétszám kialakításánál, annál is inkább, mivel sok szülő a középiskolában osztályt ismétlő gyermekének is ilyenkor akar iskolát váltani. ez csak a mi térségünkben probléma?

  7. zöldbéka szerint:

    Juli!
    Én nem látok különbséget a romagyerekek és a fogyatékos gyerekek integrációja között.Ugyanazok jellemzik mindkét csoport integrációját. Röviden, a teljesség igénye nélkül:
    – mindkét réteg jelentős deficittel indul
    – a legtöbb fogytékkal élő gyermek pontosan olyan mostoha körülmények között él és nevelődik, mint a cigánygyerekek – ilyen szempontból én csak megsegítésre váró emberkéket látok
    – mindkét esetben anyagi érdekek húzzák és taszítják ide-oda a gyerekeket, közben elvész a gyerek
    – nincsenek kiépülve a segítő rendszerek vagy rosszul működnek, vagy megvan kötve a kezük
    – új intézménytípusok jönnek létre vagy más, meglevő intézménytípusok kénytelenek felvállalni a feladatot, amelyek nem tudják jobban betölteni szerepüket, mint a régiek (a fogyatékkal élők esetében ezeket építik le)
    – a pályázatok, támogatások nem vagy alig jutnak el azokhoz, akikhez kellene, akkor se biztos, hogy arra használják, amire valóban szükséges lenne, vagy nincsenek egyáltalán
    – A gyerekek integrációjának és felzárkóztatásának folyamatában több lépcsőfok is kimarad, úgy akarunk lépni, hogy közben ugrani kellene a célok érdekében – már a gyerek megszületése után ott kellene lennie a családsegítő szolgálatnak, védőnőnek stb.
    – nincs elég képzett szakember, a normarontás ellenben általános jelenség az oktatásban is – minden szintjén
    Lehetne folytatni, de a probléma azonos. Azt állítom, hogy ezeknek a problémáknak megoldója csak az óvodában,iskolában levő pedagógus lehet (ne), ha alkalmas lenne rá. Sajnos, mint a tapasztalatok mutatják, a legtöbb esetben nem alkalmas. Jó lenne magunkkal szemben is kérdéseket megfogalmazni:
    – fel vagyunk-e készülve az osztályunkba kerülő gyerekek szocializációs hátrányaiból adódó problémák leküzdésére?
    – Ismerjük és alkalmazzuk-e ennek érdekében a modern pedagógia eszközeit: differenciálás, koopratív munka,szabadtanulás stb? Ha igen, akkor valóban tudjuk-e használni ezeket – vállalva a vele járó "túlmunkát"?
    – Megvan-e bennünk az akarat,a döntés, hogy valóban szeretnénk segíteni a gyereknek és valóban tesszük-e?
    STB.,stb.
    Ha ezeket ma egy tantestületben felteszed, a jóesetben meghallgatják és nem történik semmi, rosszabb esetben veled lesz problémájuk és ugyanúgy nem történik semmi és ahogy Rita esetében meg még tudnék sorolni konkrétan még tucatnyit: te leszel a bűnös, az üldözendő, mert ilyen kérdéseket mersz feltenni.

    Mikor elolvastam Géza könyvét, a Kiútkeresőket, akkor azt mondtam magamban: jé, ez íródhatott volna az én gyerekeimről is. És tényleg.

  8. Juli szerint:

    Kedves Zöldbéka és más Kommentelők! Ha úgy látjátok, hogy a két téma egy tető alatt megfér, akkor rendben, ezt Ti tudjátok jobban. De én azért még mindig úgy gondolom, hogy a fogyatékkal élő gyerekekről is lehetne kezdeményezni beszélgetést, mivel itt csak egy bizonyos szempontból merül fel a velük kapcsolatos kérdéskör. Persze, hogy vannak olyan dolgok, ahol közösek a problémák, de azért akadnak mindkét esetben speciális gondok.

  9. Zsuzsi szerint:

    Zöldbéka!

    Igenis van különbség a romagyerekek és az értelmi fogyatékosok integrációja között!
    1. Nem minden roma gyerek fogyatékos!
    2. Az integráció csak egy divatos szlogen. Engem pl. senki ne akarjon integrálni sehova. Van identitástudatom, és ha nem sértik meg, jól érzem magam a bőrömben. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Abban segítsenek, hogy megtaláljam a helyem a világban, ne pedig egy ketrecbe akarjanak belegyömöszölni. Volt már erre példa a történelemben bőségesen, a következményeit Ti is tanultátok.

    Juli!
    Az integráció sokfélét jelenthet, én az integrált oktatásban vagyok jártas. Tehát általában beszélni erről a témáról nem lehet. Szerintem!

  10. zöldbéka szerint:

    Igazad van Zsuzsi és nem is állítottam ilyet. Csak azt, hogy mindkét csoport nagy hátrányokkal indul (deficittel): a fogyatékkal élők fogyatékosságuknak megfelelő hátrányokkal, a roma gyerekek ( és a sok ezer meg tízezer nem roma gyerek) a szocializációjukból adódó hátrányokkal. Így biztos pontosabban érthető, miért hasonlítottam össze a két csoportot. Egyébként meg, ha már szóba került a romagyerek és az értelmi fogyatékosság összekapcsolása – hát ez egy óriási tévedés. Régebben valóban tömve voltak intézményeink roma gyerekekkel, mert az akkori oktatás még annyit sem tudott kezdeni velük, mint ma, 20 évvel később. Ma már nem így van – szerencsére.
    Az integráció az én nézetemben elfogadást jelent – semmi köze oktatáshoz vagy más területhez- Emberi magatartáshoz, erkölcshöz, toleranciához annál inkább!

    Juli, ha megírtam a posztot, küldöm, mert megér "egy misét"!

  11. Juli szerint:

    Kedves Béka, előre is köszönöm, és kíváncsian várom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.10.
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév, hatalmasat csökkent a bukások száma
Sikeresnek értékelte a koronavírus-járvány miatt tantermen kívüli, digitális munkarendben befejezett elmúlt tanév lezárását a köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön sajtó...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.09.
SZAKKÉPZÉS – TE MÁR MEGKAPTAD A VÉGKIELÉGÍTÉSEDET?
Mivel a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottak jogviszonya 2020. július 1. napjával, automatikusan megszűnik, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.07.09.
Klebelsberg Központ: álhír, hogy fejenként 1000 forintos jutalmat kaptak a pedagógusok, mert az intézmények 1000/fő pluszjuttatást kaptak
Fejenként kerek ezer forinttal honorálta pedagógusai egy jelentősebb csoportját a veszprémi tankerület pedagógusnap alkalmából, szemléztük mi is tegnap a magyarnarancs.hu cikkét. Bár a Narancs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.09.
Tanárokéval vetekedő fizetést és cafetériát ígérnek Baranya megyében a leendő iskolaőröknek
Iskolaőröket toborzó hirdetést szúrt ki a Magyar Hang a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalán, amely alapján 220 ezer forintos bruttó havi munkabérrel és bruttó 200 ezer...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.08.
Felbukkant a koronavírus egy sátoraljaújhelyi táborban
Két koronavírusos beteget találtak a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában, tudta meg a hvg.hu. A lap egyik, a táborban résztvevő olvasója elmondta: körülbelül 250-en vannak a...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.07.08.
A Fidesz oktatáspolitikájában csak a szegény gyereknek jár a bilincs
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd az iskolaőrség, ugyanakkor emellé muszáj lenne a problémák...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep