|
Sajtófigyelő
2021.12.06. MIRE KARANTÉNBA KERÜLNEK A GYEREKEK, LEJÁR A KARANTÉN: TELJES FEJETLENSÉG COVID-ÜGYBEN AZ ISKOLÁKBAN Soha ennyi gyerek nem volt még beteg. Szerencsére a többségük nagyon enyhe, megfázásos tünetekkel átvészeli az egészet. Egy ideje már nagyon sok a hiányzó. Próbálunk minden megtenni annak... (Forrás: wmn.hu) --
2021.12.06. Támogatás Állatos pornóval zaklattak egy 14 éves kunszentmiklósi iskolást, a rendőrség nyomoz A rendőrség azután kezdett nyomozni, hogy egy, az iskolai évfolyam számára létrehozott Facebook-csoportban terjedni kezdett egy állatos pornófelvétel, amiről a megosztói azt állították,... (Forrás: telex) --
2021.12.06. A digitális kompetencia fejlesztése megkerülhetetlen - konferencia A szakképzésben is van már digitális tananyagtár, tavasszal pedig elindul a tanárok képzése, hogyan építhetik be ezeket a tanmenetbe - mondta Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felel... (Forrás: Infostart) --
2021.12.06. Sztrájkra készülnek a tanárok, kétórás figyelmeztető akció is jöhet megjelent a rendelet a pedagógusok 2022-es béremeléséről. A jogszabály alapján nem az alapbérek emelkednek, hanem a szakmai ágazati bérpótlék, méghozzá 10 százalékkal.A Pedagógusok Demokratikus... (Forrás: Eduline) --
2021.12.06. Finn sztárpedagógus a magyar oktatásról: „Ha egy nemzet vezetői nem a saját népükbe fektetnek be, akkor mibe?” Több mint húsz éve kötődik Magyarországhoz, azt mondja, egyéniségének fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárultak az itt töltött évek. Második hazájának tartja Magyarországot. A finn... (Forrás: szabadeuropa..hu) --
2021.12.05. Így vannak pontosan a karanténszabályok az iskolákban, amikkel sok szülő nem ért egyet Az oltott és tünetmentes személyek védettek, részükre a karantén elrendelése indokolatlan, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak min... (Forrás: Blikk) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
internet
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep           |
||||
|
|
Részlet a szerző leveléből: „Küldök egy fotót is. A címe: Livi babát kapott. (Szeptemberben vittem több ruhát, játékot, Toldra.) A jövő héten kaját osztunk. Leszerződtem az Élelmiszerbankkal, 250 fő kap így tartós élemiszert. Jó kis művészetoktatási feladat, ugye? A naplóban írtakkal kapcsolatban is próbálkoztam a Gyermekétkeztetési Alapítványnál. Kb. két hete, amint megtudtam ezt a dolgot. Még válaszra sem méltattak.”
Összedobtunk nekik (régen is, a múlt rendszerben) kenyeret, zsírt, vajat, mellé kés került, szünetben kente, ki éhes volt.
Nem ez a probléma megoldása, nem a mi feladatunk, de elnézni a kis éhezőket, nem lehet. Elég, ha otthon nem jut, legalább az iskolában valami. A "szegény" maga is könnyebben ad, hamarabb nyílik meg a zseb – és még azzal sem kell foglalkozni, hogy Ferge "azt mondta", mi meg "ezt mondjuk" – így a politika…
Egy egész társadalom szégyenének látlelete az írás!
ilyenkor minden tisztességes ember azt érzi, hogy adnia kell. segítenie kell. de sajnos az nem megoldás. a megoldás valahol egészen másutt van. bár tudnám, hogy hol!
A Nagyar Narancs legfrissebb számában izgalmas interjú olvasható Horváth Aladárral "Elvették a magyarságunkat" címmel, több ponton kapcsolódik az esélyegyenlőségi naplóhoz és a Terepmunka-mozaikhoz.
A ma legnagyobb problémáját abban látom, naív gondolkodóként és szajkózom: ha 0-6 éves gyermek nem eszik, biztos a hátránnyal indulás. Már nem evett a prenatális korban sem, vagy olyan egészségtelen levegőt szívott, amely kimutatható organikus eltérés nélkül garantálja számára az általunk bekategorizált, valamint finanszírozott BTMN-t. Hogyan lesz belőle tudatos, adózó, bennünket nyugdíjpénztárunkat eltartó szolidáris állampolgár? A mai Szempont műsorát nézve a férjem felvisított: Te ezt már mióta hajtod? A megoldást vártam a szociológus szájából, aki valóban nagy energiáról, akarásról, terepen eltöltött időről beszélt, de az volt a benyomásom, hogy mégsem látta a teljes valóságot a megoldás keresésében. Nem csak a falusi gyerek éhezik, a városi, paneli. Örültem, amikor azt mondta, hogy vitamint, fehérjét kell vinni a gyereknek, munkahelyet kell teremteni a szülőnek, DE: mi lesz azoknak a sorsa, akik ma 14-18 évesek. Még mindig nem esznek ingyen, rájuk még mindig alig vonatkozik alapítványi pályázati kedvezmény és ma holnap gyermekeket hoznak a világra. Sőt a már megszületett, még nem óvodás, nem bölcsődés éhezőkkel mi lesz? Mi lesz az SNI-vel, amikor unokatestvérek házasságát is deklarálta a törvény: beltenyészet, átörökített BTMN? A férjem mezőgazdász: falun alig van olyan terület, ahol az önkormányzatok földet, telket tudnának adni mezőgazdasági termelés hasznosítására. A kht-ban működtethető konyha alapgondolata nem rossz, de ki fog beszállítani: hát először nem a mélyszegény, a fokozatonkénti beindulás valóban jó ötlet, de idő:…. A falugazdászi hálózat szakembereinek valóban lesz erre ideje, hogy tanácsokkal lássa el, az amúgy már generációkkal ezelőtt megszűnő, földműves, állattartó hagyományok nélkül élő embertömeget? A falvakban a '80-as évektől kezdve alig maradt hagyománya a hagyományos falusi életmódnak. Hú annyi mindent meg kellene reformálni! ehhez mindenkinek nagyon össze kellene fogni, mert ebből, így ….
Indulna már el valami, sokkal inkább, mint a karácsony előtti adomány osztás és könnyes szemű tv-nézők az éhező gyermekek láttára.
Társadalmi összefogás kellene. De hogy?
Jelentem, Keleten a helyzet változatlan, csak a határ csúszott le 5. osztályig: már ők sem kapnak enni. Ez hát a fejlődés vagy mi…
Tisztelt Kolléganő!
Egyszer már írtam Önnek, most csak egy Freudi félreolvasásról szeretnék beszámolni. Ebben a cikkben "gyermekéheztetési alapítványt" olvastam. Igaz, rossz a szemem, és nem tettem föl a szemüveget, de azért mégis.
Minden jót és sok sikert állhatatos munkájához.
Oscar