2012. április 20. péntek, 7:57

30. esélyegyenlőségi napló

Antiszemitizmus, rasszizmus

Amikor az ember olvassa az újságban, távol érzi. És ha távol van, talán nem is olyan fenyegető. Én is így voltam vele. Mindig azt gondoltam, hogy nem, itt, ahol én élek, itt nem lehet zsidózás, ide sosem jöhet a Gárda, hiszen itt nőttem fel, tudnám, ha valami ilyesmi készülne. Azt gondoltam, itt nem „olyanok” az emberek.

Aztán jó pár éve már, hogy szembesülnöm kellett vele, hogy nem így van. Antiszemita hangok kaphattak publicitást a helyi lapban. Tiktakoztam. Akkor még sikerült.

Amikor aztán egy polgármesterrel, akinél éreztem az elutasítást a munkám iránt, leültem beszélgetni, és megkérdeztem, mi a gondjuk velem, már tudtam, valami nem stimmel. Pedig ez sem most volt. Azt válaszolta ugyanis, hogy a zsidó kapcsolataim a baj. Aztán, gondolom, látva arcomon az elképedést, hozzátette: na, neki személy szerint semmi baja velük, de itt a házban sokaknak szemet szúr…és ő csak figyelmeztet…

Később, ahogy a „nagy” politikában teret kapott a szélsőségesebb hang, hát teret kapott itt is.

Nemrég felröppent a hír, hogy városunk szülöttét, a nemzetközi hírű írót meg akarják fosztani a díszpolgári címtől. Nem hittem. Utánakérdeztem. Megtudtam, az egyik párt képviselője tárta a javaslatot a képviselőtestület elé. A bizottság is, és a testület is elutasította.

Még el. Mert még többen voltak azok, akik józanul tudtak dönteni.

Egy másik hír is szárnyra kapott ezzel párhuzamosan. Hogy a Holokauszt Emléknapon, amire a műsort most egy általános iskola készíti, szintén letiltott lett az író, pedig kézenfekvő, hogy adekvátabb szemelvény, mint az ő visszaemlékezése a deportálásra, nem nagyon van errefelé. Ezt sem hittem. Felhívtam az igazgatót, és megkérdeztem. Azt mondta, nem. Nem így van. Hiszek neki. És megkönnyebbülten, bár még mindig kissé bizonytalanul várom a hétfői műsort.

Hogy mi köze ennek az oktatáshoz? Nagyon sok. Mert a sok erről történő beszélgetés, az erről alkotott felnőtt vélemények a gyerekeik előtt hangzanak el. Akik így szereznek tapasztalati képet valamiről, amit szerencsére még szüleik sem élhettek meg, és így alkotnak véleményt, a felnőtt minta alapján. És nem biztos, hogy az oktatás, bármilyen tényszerű adatokkal is szolgál, elégséges lesz ennek a hatásnak a kivédésére. Lassan sokszorozódik valami, aminek érzésem szerint nem kellene.

Nemcsak ezen a területen. A minap dühösen hívott telefonon egy apuka. Mert táncórán a kislánya konfliktusba keveredett egy csoportbeli cigányfiúval. És, bár megítélése szerint a tanár helyesen járt el, és megoldotta a problémát, mégis úgy érzi, nekem is el kell, hogy mondja.

Természetesen figyelmesen hallgattam.

De nem a konfliktusról beszél. Arról nem tudok meg részleteket. És a kollégám helyzetkezeléséről sem. Viszont az összes sérelmét a cigányokkal kapcsolatban rám zúdítja. Hogy miattuk fizet ő, mint vállalkozó ennyi adót. Mert nem dolgoznak, csak „döglenek” otthon. Válogatott jelzőket használva mesél arról, hogy betörtek hozzá, régebben, és a kocsiját is fel akarták törni. Persze azok is cigányok voltak. Miattuk tartunk itt. Hosszan, dühödten ecseteli a véleményét róluk. Mert itt van, tessék, pl., hogy még a művészeti iskoláért sem fizetnek… próbálnám mondani, hogy az nem a cigányság tényéhez kötött, hanem a jövedelemhez, és jó néhány vállalkozó szülőt tudok neki mutatni, aki szintén nem fizet, de nem azért, mert nem telne rá, hanem mert annyi jövedelmet vall be…de nem teszem.

Mert érzem, csak olajat öntenék a tűzre, hisz indulatos, már önbíráskodást emleget, és megingathatatlan abban a hitében, hogy van egy csoport, aki minden bajnak az okozója, és ez a gyerek most az ő szemében megtestesíti az összes bűnt, amit ő valaha megtapasztalt, vagy hallott.

Persze utánanézek a dolognak. A fiúval, ha hibás volt, nyilván boldogulok majd. Hogy a kislányt, ilyen családi hátszéllel hogyan fogom arról meggyőzni, hogy el kell viselnünk egymást, azt még nem tudom.

L. Ritók Nóra

5 üzenet

rita szerint:

2012.05.07. 08:19

Ugyan, kedves Nóra, ezek elszigetelt esetek, csak itt-ott,
itt, esetleg amott történhetnek meg!

Amott ez így ment:

http://www.stop.hu/belfold/tovabb-dagad-az-egri-listabotrany-le-is-zsidoztak-a-nemkivanatos-muveszt/1035158/

Válasz
L. Ritók Nóra szerint:

2012.05.12. 13:51

Ó, tényleg…ez "megnyugtató"…jó lenne, valaki összegyűjtené az utóbbi időszak hasonló történéseit.És tudod, az a legdurvább, ahogy észrevétlen kerülnek be ezek az elemek a települések életébe. Ahogy nem tűnik fel a közösségeknek. Ki tudja hány van, ami nem éri el a sajtó ingerküszöbét? Mert ki sem megy a településekről. Ott meg mindenki elfogadja, jó így. A gyerekekbe meg minden baromira beépül (lásd Juhász Oszkár gyermekének a rajza).

Válasz
rita szerint:

2012.05.16. 17:43

Sajnos nem valószínű, hogy nálunk még mindig díszpolgár lenne Konrád, hacsak nem külső tiltakozásra. Ennek ellenére nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet az összegyűjtés és nyilvánosságra hozatal. Ez az egri ügy is megmutatta, egy Orosz Lászlóné magával ránt egy egész bizottságot,normális embereket, azt is, aki megdöbbenésében "büdös zsidózik" és azt is, aki ironikusan listát kér. Vagy azt, aki csak fél megszólalni. (Egyébként sok esetben tényleg rizikós.)
S mi az eredmény? Kinyilvánítják, hogy nincs is lista. Persze hogy nincs, mert az egy sosem teljes és mindig formálódó névsor az agyakban és a metapedián. Én azt hiszem, helyben kell és azonnal felhívni a figyelmet az ilyesfajta beszédre, akkor is, ha az csak a tudjukkik tartományban mozog. Már az is eredmény, ha legközelebb magukba fojtják az ostobaságukat, s nem fertőzik vele a tágabb környezetüket. Igen, elsősorban a gyerekeket.

Válasz
Marcell szerint:

2013.12.04. 11:19

Na azért álljon meg a menet egy pillanatra. Ezzel a holokauszt emléknappal kapcsolatban annyi a véleményem, hogy semmi keresni valója nincs az oktatásban. Nem csak ott, hanem sehol sincs. Nagyon régóta verik az asztalt már emiatt. Mocskos dolgokra használják fel ennek a tragikus eseménynek az emlékét. Ha tényleg annyira nagy lenne a vágy annak irányában, hogy a gyerek egyenlőnek érezze társát, akkor az iskolába belépve nem úgy kéne kezdeni a pályafutást, hogy ő zsidó, de ettől még ugyan olyan ember mint te, hanem kapásból úgy, hogy ő ugyan olyan ember mint te. Nem tudom érzékelhető-e a különbség. Ha viszont valaki hangoztatja, hogy igen én zsidó vagyok, igen én cigány vagyok, akkor ne csodálkozzon ha zsidózzák, avagy cigányozzák, és mi most ezt tesszük. Sulykoljuk gyerekeinkbe hogy igenis vannak cigányok, vannak zsidók, de nem rosszak ám. Vannak statisztikák is arról, hogy 10 elkövetőből mennyi cigány, de ezek nem jelentenek semmit, mert nem. Az hogy nem tudok végigmenni a városon úgy hogy belém ne kössön egy 5 fős banda, és csak azért nem vernek el és veszik el a cuccaimat mert kettő közülük osztálytársam volt általánosban. Körül kéne nézni, nem pedig a magaslatról írogatni ilyen végtelenül álszent dolgokat. Egyenlőséget akarok, de ez a fajta ál-harc a rasszizmus ellen nem vezet sehova, az is biztos.

Válasz
Juli szerint:

2013.12.07. 11:18

Kedves Marcell! Nagyon egyetértek. Ezek az emléknapok (mindegyik) általában csak arra alkalmasak, hogy az ellentéteket felerősítsék és a gyűlöletet szítsák ebben az amúgyis feszült légkörben. Ez igaz kivétel nélkül valamennyi emléknapra a Trianontól a Holocaustig. Általában kellene elfogadást, empátiát, konszenzuskeresést, konstruktív konfliktuskezelést tanítani, ami nem csupán az erre szánt napokon segíthet abban, hogy szűnjenek az előítéletek, csökkenjen a gyűlölködés, és végre híd épüljön a kettészakadt ország két két része között, még mielőtt teljesen áthidalhatatlan lesz a szakadék. És természetesen feladata az iskolának a tényekről való pontos tájékoztatás, a történelem felelős és szakszerű megtanítása. Figyelmébe ajánlom Gerő András cikkét a múlt heti És-ben (A holokauszt látványa). "Többet érzékelünk a holokausztból, ha nem lezárt végű történetként kezeljük." Nem jó műfaj a kommentelés ennek a bonyolult és igen érzékeny problémának a kifejtésére. Muszáj lesz ennek a kérdéskörnek a pedagógiai vetületével részletesebben is foglalkozni majd. Nagyon köszönöm a hozzászólását. Jogos indulata feltételezhetően nem e cikk szerzőjének: Ritók Nórának szól, akit nem illethet a hiteltelenség vádja.

Válasz

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Vissza

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak