|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep |
||||
|
Bezony, ez már sok-sok évóta így megy. A legnagyobb baj a szakiskolákban van, és azokban az iskolákban, ahol cigány a diákok többsége.
A 2003-as oktatási reformnak volt egy nagy szakiskolai ága is. Ez volt a "SZAKMA" program, ami azonban gyakorlatilag hamvába holt. Jórészt talán azért, mert a programért felelős államtitkárnak valamilyen, a programtól független fegyelmi ok miatt hamar le kellett mondania a pozíciójáról, és helyette – emlékezetem szerint egy elvtelen szoci-szdsz politikai alku alapján – benyomtak egy kedves, de a program lényegét (= alapkészség-fejlesztés kifejezetten a szakmai képzéshez való alkalmassá tétel céljából, majd rugalmas, munkaerőpiac-orientált, modul-rendszerű szakképzés) nem értő új államtitkárt. Aztán a program – miután gazdája nem volt – iszonyú pénzek szétszórása mellett eredménytelenül kimúlt. Az elmúlt években még rosszabb lett a helyzet a három éves szakképzés visszaállításával, a tankötelezettség 16 évre csökkentésével.
A szakképzés túlnyomórészt az alsó társadalmi rétegek középszintű képzése. Sajnos, az elmúlt években a kormányzat egyáltalán nem, vagy csak alig-alig fordított energiát arra, hogy a legszegényebbek társadalmi integrációját az oktatáson keresztül segítse.
Még mielőtt arra az útra tévednénk, hogy másutt minden a legnagyobb rendben, nem, nemcsak a szakiskolákban megy ez így. Amit Nóri felsorolt, az rendesen jelen van már az általános iskola 7-8. osztályában és a gimnáziumokban is. Sőt! Ehhez nem kellenek cigánygyerekek sem.
Nagyon jó az írás, és nagyon kéne erről – végre és nyíltan – beszélni.
a szakiskolában már késő megoldásokon töprengeni. amit nem tett meg az óvó néni, vagy legkésőbb a tanító néni, az már javíthatatlan. kisiskolás koráig ha nem találkozik a gyerek értő és érző kollégával, akkor mindennek vége van. a pici gyerek még elhiszi, -ha nap mint nap látja és tapasztalja, hogy "érte haragszom", őt szeretem, rá mosolygok.
éhes, apja nincs, vagy veri az anyjával együtt, ápolatlan, de az iskolában van valaki, aki megfogja a kezét, és a szemét nézi, nem a száját elhagyó szavakat hallja meg. ha csak egy ember akad, aki kíváncsi rá, talán elvégzi a 8 osztályt. mert meg akar felelni. (a poklok bugyrából jött gyermekem ma kitűnő tanuló a város gimnáziumában. riport készült vele, elmondta, azért tanul, mert akkor másképp néznek rá az emberek.)
ahhoz, hogy ez ne egyedi eset, csoda, ellenpélda, fehér holló legyen, a pedagógus egyedül kevés. rendszerszintű a baj. és amíg a működés zavart, az osztályterem ilyen marad.
Sajnos a szakiskolában minden probléma összegyűlik, és halmozódik. Egyetértek Heindl Péterrel, a SZAKMA program becsődölésének a levét isszuk most, és nem tudni, hogyan alakul a dolog tovább. Igen, Hédi és Kati, másutt is sok a gond, a felsőtagozatra már kiválasztódnak a "reménytelen esetek", hála szelektív iskolarendszerünknek. Az óvodapedagógusok és a tanítók persze sokat tehetnek a megelőzés érdekében, de a kudarc általában nem rajtuk múlik. A baj valóban rendszerszintű, de a konkrét esetekről nyíltan kellene beszélni nem a megbélyegzés, hanem a változtatás szándékával. Ez a közönyös vagy inkább kétségbeesett elfogadása az elfogadhatatlan helyzetnek valóban nyugtalanító. De úgy látszik, sokak érzik megszólítva magukat, mert Nóri írását itt és a Facebook oldalunkon is rengetegen nézik, lájkolják. Persze ettől önmagában még nem várható mélyreható változás.